Az amerikai kormányzat ismételten hangot adott az Európai Unióval szembeni kereskedelmi aggodalmainak, jelezve a transzatlanti kapcsolatok újabb feszültségi pontjait. A bírálatok középpontjában az amerikai technológiai vállalatokra kivetett jelentős bírságok, valamint az Airbus repülőgépgyártónak nyújtott állami támogatás áll. Jamieson Greer, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője szerint ezek az intézkedések alapjaiban áshatják alá a felek közötti konstruktív párbeszédet, és komoly kihívást jelentenek a kereskedelmi kapcsolatok stabilitására nézve.
Greer csütörtöki közleményében hangsúlyozta, hogy a valódi párbeszédhez „tűzszünetre” van szükség, utalva arra, hogy az EU legutóbbi lépései veszélyeztetik a transzatlanti kereskedelmi kapcsolatok egyensúlyát. Az amerikai aggodalmak közvetlen kiváltó oka az Európai Bizottság csütörtöki döntése volt, amely mintegy 890 millió eurós, azaz körülbelül egymilliárd dolláros bírságot szabott ki az Alphabet tulajdonában lévő Google-ra. A büntetés indoka a digitális piacokról szóló rendelet megsértése volt. Greer ezt, valamint a Google-t érintő korábbi elmarasztalásokat is indokolatlan pénzügyi büntetésnek minősítette, kiemelve, hogy a keresőóriásra kiszabott különféle bírságok együttes összege már meghaladja az uniós költségvetés két százalékát. Ez az összeg több, mint amennyivel egyes tagállamok egyenként hozzájárulnak a közös uniós büdzséhez, ami az amerikai képviselő szerint aránytalan terhet ró az amerikai vállalatra.
A Google-ra kivetett bírságok mellett az amerikai kormányzat élesen bírálta az Európai Beruházási Bank június végén jóváhagyott, hárommilliárd eurós finanszírozását is, amelyet az Airbus kapott. Az Egyesült Államok álláspontja szerint a toulouse-i székhelyű repülőgépgyártónak nyújtott állami segítség hátrányos helyzetbe hozza az amerikai Boeinget. Ez a kritika annak ellenére fogalmazódott meg, hogy Washington és Brüsszel korábban elvileg már lezárta a két repülőgépgyártó óriás közötti, régóta húzódó vitát. Az amerikai tisztségviselők szerint az uniós támogatás sérti a tisztességes verseny elveit, és torzítja a globális repülőgépgyártási piacot, ahol a Boeing és az Airbus a két domináns szereplő.
Jamieson Greer nyilatkozataiban egyértelművé tette, hogy az Európai Unió továbbra is a legversenyképesebb amerikai vállalatokat veszi célba. Ezek a lépések szerinte jelentős bizonytalanságot teremtenek az Európába irányuló amerikai áru- és szolgáltatásexport számára, ami hosszú távon károsíthatja a transzatlanti kereskedelmi kapcsolatokat. Az amerikai kereskedelmi tárgyaló a hírek szerint csütörtökön tesz bejelentést a jövőbeli vámtarifákról, és a mostani üzengetés nem tekinthető jó előjelnek e fontos bejelentés előtt. Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi viták régóta húzódnak, és a jelenlegi fejlemények arra utalnak, hogy a feszültségek tovább éleződhetnek, potenciálisan újabb vámháborút indítva a felek között. A gazdasági szereplők és a piacok is feszülten figyelik a fejleményeket, mivel a vámok bevezetése vagy kiterjesztése jelentős hatással lehet a globális kereskedelemre és gazdaságra.
A helyzet komplexitását növeli, hogy a felek eltérő módon értelmezik a tisztességes verseny és a piaci szabályozás elveit. Míg az EU a digitális piacok szabályozásával és a nagy technológiai cégek monopóliumellenes fellépésével a fogyasztók és a kisebb piaci szereplők védelmét hangsúlyozza, addig az Egyesült Államok ezeket a lépéseket gyakran az amerikai vállalatok indokolatlan célbavételének tekinti. Az Airbusnak nyújtott támogatás esetében is hasonló az ellentmondás: az EU a regionális iparág támogatását és a munkahelyek megőrzését emelheti ki, míg az USA a tisztességtelen állami beavatkozást és a versenytorzítást rója fel. Ez a kettős értelmezés nehezíti a konszenzus elérését és a viták békés rendezését, ami további bizonytalanságot szül a nemzetközi kereskedelmi színtéren.
A közelgő amerikai bejelentések tehát kulcsfontosságúak lesznek a transzatlanti kereskedelmi kapcsolatok jövője szempontjából. A felek közötti párbeszéd hiánya és a kölcsönös vádaskodások nem segítik elő a megoldást, sőt, tovább mélyíthetik a bizalmatlanságot. A gazdasági szereplők és a politikai döntéshozók egyaránt feszülten várják a fejleményeket, hiszen a kialakuló helyzet messzemenő következményekkel járhat a globális gazdaságra nézve. A kereskedelmi feszültségek eszkalációja nemcsak az érintett vállalatokat és iparágakat sújthatja, hanem szélesebb körű gazdasági lassuláshoz is vezethet.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása