Az Európai Központi Bank (EKB) a várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta az eurózóna irányadó betéti kamatát 2,25 százalékon. A döntés idején az olajárak jelentős emelkedést mutattak, részben a közel-keleti konfliktusok eszkalációja miatt. Ez a nemzetközi gazdasági környezet, különösen az energiaárak emelkedése és az eurózóna jegybankjának politikája, érezhető hatással volt a magyar gazdaságra és a forint árfolyamára, amely többhavi mélypontra gyengült az euróval szemben.
Az EKB csütörtöki kamatdöntése nem okozott meglepetést a piacokon, hiszen a testület hat héttel korábban már emelt negyed százalékponttal. Azonban a jegybank közleménye továbbra is magas bizonytalanságot és az energiaársokk teljes inflációs hatásának elhúzódását emelte ki. Az EKB szorosan figyeli az energiaárak alakulását és azok gazdasági tovagyűrűzését, miközben úgy véli, képes kezelni a konfliktus okozta bizonytalanságot.
Eközben az olaj ára július eleje óta több mint 30 százalékkal nőtt, miután az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet összeomlott, és a Hormuzi-szorosban akadozik a hajóforgalom. Ez a szoros kulcsfontosságú a globális olajkereskedelemben. A hordónkénti ár csütörtökön 99 dollár fölé emelkedett, május vége óta először, miután a Vörös-tengeren szaúdi tankerek elleni támadásról érkeztek hírek.
Az EKB korábbi, negyed százalékpontos kamatemelése az első szigorítás volt a G7-országok jegybankjai között, válaszul a közel-keleti konfliktus okozta energiaár-emelkedésre. A jegybank szerint az energiaárak kilátásai rendkívül ingadozók, de egyelőre közel állnak a korábban publikált alapforgatókönyvhöz. Ez a forgatókönyv az eurózóna inflációjának 3,4 százalékos tetőzését vetíti előre az év második felében, majd 2027 elején 3 százalék körüli szintet.
Az eurózóna inflációja március óta meghaladja az EKB 2 százalékos középtávú célját, bár júniusban 2,8 százalékra mérséklődött az olajárak átmeneti esése miatt. A Hormuzi-szoroson keresztül zajlik a tengeri olajkereskedelem mintegy harmada, így az ottani zavarok jelentős globális hatással bírnak. A Vörös-tengeri események, mint a szaúdi tankerek elleni állítólagos támadások, tovább növelik a geopolitikai kockázatokat és az olajpiaci feszültségeket.
Az elemzők az EKB közleményének hangvételéből azt a következtetést vonták le, hogy nyitva maradt az ajtó egy szeptemberi kamatemelés előtt. A svájci Bank J. Safra Sarasin vezető közgazdásza, Karsten Junius is erre utalt. A swappiacokon a befektetők már két további negyed százalékpontos emelést áraztak be jövő év első negyedévéig, a következő lépést szeptemberre vagy októberre várva. Az euró a döntést követően enyhén, 0,2 százalékkal gyengült a dollárral szemben, 1,139 dolláron állt.
Magyarország nem tagja az eurózónának, de az EKB döntése közvetlenül érinti a hazai gazdasági folyamatokat, elsősorban a forint árfolyamán és az energiaárakon keresztül. Minél magasabban marad az eurózóna kamatszintje, annál kisebb a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mozgástere a monetáris lazításra. A forint vonzerejét részben az adja, hogy a hazai kamat érdemben meghaladja az eurózónáét. Az MNB júliusban 25 bázisponttal, 5,75 százalékra csökkentette az alapkamatot, és a jegybankelnök augusztusra is hasonló lépést jelzett előre.
Ha az EKB ősszel valóban szigorít, miközben az MNB tovább csökkenti az alapkamatot, a kamatkülönbözet szűkülni fog. Ez a forgatókönyv jellemzően a forint gyengüléséhez vezet, ami már meg is történt, hiszen a forint csütörtökön a választások óta nem látott mélypontra esett, 364-es szint körül járt az euróval szemben. A gyengébb forint önmagában is drágítja az importot, különösen az energiahordozókat, amelyeket dollárban áraznak.
Ennek hatása már megmutatkozott a hazai üzemanyagárakban: a 95-ös benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára is emelkedett, miután a hatósági ár kivezetése óta ismét a piaci mechanizmusok határozzák meg a tankolás költségét. Az üzemanyagárak emelkedése nem csak az autósokat érinti, hanem a közúti fuvarozás költségein keresztül fokozatosan beépül a boltok polcain lévő termékek árába is. Bár a magyar infláció júniusban történelmi mércével alacsony, 1,7 százalék volt, ami pufferként szolgál, az energiaárak emelkedése jellemzően néhány hónapos késéssel csapódik le a fogyasztói árakban, így az őszi hónapokban várható a mostani olajdrágulás hatása a magyar gazdaságban.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása