Az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozói körében egyre erősödik az a szándék, hogy szeptemberben újabb kamatemelésre kerülhet sor. Ezt a monetáris politikai lépést azonban egy fontos feltételhez kötik: csak abban az esetben hajtják végre, ha az euróövezet inflációs kilátásai nem mutatnak érdemi javulást a következő hetekben. A helyzettel jól megismerkedett források szerint a jegybanki vezetők készen állnak a monetáris politika további szigorítására, amennyiben az áremelkedési nyomás továbbra is fennáll vagy erősödik.
A testület azonban egyelőre nem hozott végleges döntést, és álláspontja gyorsan változhat a globális gazdasági és geopolitikai fejlemények függvényében. Különösen egy esetleges közel-keleti békemegállapodás közeledtével, amely enyhíthetné az energiaárakra nehezedő nyomást, vagy egy súlyosabb gazdasági visszaesés kibontakozásával, amely indokolttá tenné a kivárást, módosulhat a jegybanki stratégia. A Bloomberg névtelen forrásokra hivatkozva számolt be ezekről a belső megbeszélésekről.
A bennfentesek értékelése szerint a jelenlegi gazdasági adatok és a geopolitikai helyzet – mindenekelőtt a közel-keleti konfliktus és annak széleskörű gazdasági következményei – alapján valószínűsíthető, hogy újabb 25 bázispontos emelésre lesz szükség. Ez a lépés a fogyasztói árnyomás további mérséklését célozná az euróövezetben. A források ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a döntéshozatal még korántsem végleges, ami teljes mértékben összhangban van az EKB „ülésről ülésre” történő döntéshozatali megközelítésével, amely rugalmasan reagál a folyamatosan változó gazdasági környezetre.
Az Európai Központi Bank szóvivője nem kívánt nyilatkozni a Kormányzótanács esetleges szeptemberi terveiről, fenntartva a jegybanki kommunikáció szokásos protokollját a döntéshozatali folyamat érzékeny szakaszában. Christine Lagarde, az EKB elnöke azonban csütörtökön már előkészítette a terepet egy lehetséges szeptemberi kamatemelésnek. Elmondása szerint a legutóbbi ülésen, ahol végül 2,25 százalékon hagyták a betéti kamatlábat, néhány Kormányzótanácsi tag felvetette az azonnali emelés lehetőségét. Lagarde szavai szerint „voltak olyan kormányzók, akik felvetették, hogy meg kellene-e fontolnunk az emelést”.
Az elnök hozzátette, hogy a testület jelenleg abban a helyzetben van, hogy kivárhat, és szoros figyelemmel kísérheti a következő hetek fejleményeit és beérkező adatait. Ez a megközelítés aláhúzza az EKB óvatos és adatvezérelt stratégiáját. Az EKB a múlt hónapban – a G7-csoport tagjai közül elsőként – emelt kamatot a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta, ezzel is jelezve elkötelezettségét a háború okozta árnyomás elleni fellépésben, és továbbra is élen jár a globális jegybankok között ezen a téren.
Lagarde elnök szerint az inflációs kilátásokat továbbra is felfelé mutató kockázatok övezik. Kiemelte, hogy az energiaársokk tovább erősödhet, és ennek hatása a bérekre, valamint más árakra is meghaladhatja a korábbi várakozásokat. Ez a forgatókönyv további inflációs nyomást jelentene az euróövezet gazdaságára, ami indokolttá teheti a monetáris politika további szigorítását.
A közel-keleti konfliktus egyelőre az eszkalálódás felé halad, ami jelentős bizonytalansági tényezőt jelent a globális gazdaság számára. Ennek egyik közvetlen következménye az olajárak emelkedése: csütörtökön két hónap után először lépte át a hordónkénti 100 dolláros szintet, miután az Irán által támogatott húszi lázadók bejelentették, hogy két szaúd-arábiai tankert is megtámadtak a Vörös-tengeren. Az ilyen események közvetlenül befolyásolják az inflációs várakozásokat, különösen az energiaárakon keresztül, ami tovább nehezíti az EKB feladatát az árstabilitás fenntartásában.
Összességében az EKB szeptemberi kamatdöntése nagymértékben függ majd az elkövetkező hetek gazdasági adataitól, az inflációs trendektől és a geopolitikai helyzet alakulásától. A jegybanki vezetők készen állnak a cselekvésre, de a végső döntés meghozatala előtt minden releváns tényezőt alaposan mérlegelni fognak.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása