Az üzemanyagpiac globális és regionális szinten is jelentős kihívásokkal néz szembe, melyet egy iparági szakértő „tökéletes viharként” jellemzett. Az elmúlt hetekben számos, egymást erősítő tényező kezdte szűkíteni a nemzetközi piacot, ami az árak emelkedéséhez vezetett. Ez a komplex helyzet egyszerre érinti a nyersolaj és a finomított termékek árát, valamint az ellátás biztonságát.
Az olajpiaci áremelkedés hátterében több, egyidejűleg ható tényező áll. Az iráni konfliktus kiéleződése felfelé hajtotta a nyersolaj árát, de a finomított termékek, mint a benzin és a dízel, ennél is nagyobb mértékben drágultak. A közel-keleti térségből történő kiszállítás nehézségei tovább növelik a piaci érzékenységet.
A geopolitikai feszültségeket erősítik a kedvezőtlen piaci folyamatok. A nyári hónapokban hagyományosan megugrik az üzemanyag-fogyasztás: a turizmus a benzin, míg a mezőgazdasági munkák és a légi közlekedés élénkülése a gázolaj és kerozin iránti keresletet fokozza. Ezzel párhuzamosan a finomítók jelentős része karbantartási munkálatokat végez, ami átmenetileg csökkenti a termelési kapacitásokat.
Az orosz finomítókat érő támadások és az orosz elnök által bevezetett exportkorlátozások tovább nehezítik a helyzetet. Bár az Európai Unió már nem vásárol közvetlenül orosz finomított üzemanyagokat, ezek a kieső kapacitások globális szinten éreztetik hatásukat. Az ellátási lánc globális jellege miatt egy régióban kieső kapacitás hatása előbb-utóbb minden piacon megjelenik.
Magyarországon a helyzetet tovább bonyolítja a forint dollárral szembeni gyengülése, mivel az olaj és üzemanyagok világpiaci jegyzése dollárban történik. A régióban Szlovákia kivételével egyik környező ország sem képes annyi gázolajat előállítani, amennyit felhasznál, részben a finomítók elavult infrastruktúrája miatt.
A hiányt importtal pótolják, ám ezt nehezíti az alacsony dunai vízállás, ami korlátozza a uszályos szállítást. Emellett a vasúti pályafelújítások is logisztikai szűk keresztmetszeteket okoznak. Mindezek a tényezők együttesen a kínálat szűkülését és az árak emelkedését eredményezik.
A százhalombattai Dunai Finomítóban korábban történt tűzeset miatt a létesítmény jelenleg sem működik teljes desztillációs kapacitással. A javítási munkálatok az eredeti ütemterv szerint haladnak, és a teljes helyreállítás a harmadik negyedév végére várható. A Mol Csoport felkészült erre a helyzetre, és a kieső termelést más finomítóiból, valamint külső üzleti partnerektől származó importtal pótolja, így a csökkentett kapacitásnak nincs közvetlen hatása a nagykereskedelmi ellátásra vagy az importforgalomra.
Az üzemanyagpiac egyik kulcsfontosságú, de kevésbé ismert eleme a nagykereskedelmi árképzés. Míg a nyilvánosság a kutakon megjelenő árakra figyel, a piaci folyamatokat valójában a nagykereskedelmi, vagy listaárak határozzák meg. Ezeken az árakon vásárolnak a független töltőállomások, agrárvállalkozások és más nagyfogyasztók.
Magyarországon a Mol az egyetlen hazai finomítóval rendelkező szereplő, ami magas nagykereskedelmi piaci részesedést eredményez. A piacon bevett gyakorlat az importparitásos árképzés, melynek lényege, hogy a nagykereskedelmi ár azt tükrözi, mennyibe kerülne az üzemanyag külföldről történő beszállítása. Ez biztosítja, hogy az import továbbra is versenyképes maradjon a magyar piacon.
Ha a nagykereskedelmi árak nem követnék a nemzetközi piacot, az import egy része eltűnhetne a magyar piacról, ami közép- és hosszú távon ellátásbiztonsági kockázatot jelentene. A Mol gördülő, mozgóátlagos árképzést alkalmaz, ami tompítja a nemzetközi piac rövid távú áringadozásait, és fokozatosan követi le a drágulást, kiszámíthatóbbá téve a hazai árakat.
Jelenleg a magyarországi üzemanyagárak továbbra is a környező országok átlaga alatt maradnak. A benzin átlagosan mintegy 20 forinttal, a gázolaj pedig több mint 40 forinttal olcsóbb literenként, részben annak köszönhetően, hogy Csehországban nemrég vezették ki az árplafont. Bár az alacsonyabb árak önmagukban nem problémát jelentenek, a túl nagy árkülönbség nemkívánatos piaci hatásokat, például tankturizmust idézhet elő, de ennek érdemi jelei egyelőre nem láthatók.
Egyes piaci szereplők korábbi gázolajhiányra figyelmeztetése ellenére a piacot jól ismerő források szerint elegendő termék áll rendelkezésre az országban és a régióban. Ennek fenntartásához azonban kulcsfontosságú, hogy a nagykereskedelmi árak továbbra is kövessék az importparitást.
Fontos élesen elkülöníteni a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi árakat. Míg előbbi a kereskedők közötti elszámolás alapja, addig a fogyasztók számára a benzinkutakon megjelenő árak a meghatározók. A védett ár kivezetése után a Mol emelte nagykereskedelmi listaárait, de az emelés nem követte teljes mértékben a nemzetközi jegyzésárakat.
A töltőállomások árai egy versenyző piacon alakulnak ki, ahol a Mol piaci részesedése alacsonyabb, mint a nagykereskedelemben, így a kutak szabadon alakítják áraikat. A magyar üzemanyagpiac kettős kihívással néz szembe: a nemzetközi ellátási kockázatokkal és a hazai beavatkozásokkal, melyek hosszabb távon veszélyeztethetik a piaci szereplők működését.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása