A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss kísérleti statisztikában elemezte a hazai elemzők bruttó hazai termékre (GDP) vonatkozó előrejelzéseinek pontosságát. A Portfolio.hu által rendszeresen gyűjtött prognózisokat vetették össze a tényleges adatokkal, feltárva, mely intézmények látták előre a legpontosabban a magyar gazdaság alakulását. Az eredmények rávilágítanak a piaci konszenzus értékére, ugyanakkor felhívják a figyelmet annak korlátaira is.
A KSH a 2023 első és 2026 első negyedéve közötti időszakot vizsgálta, tíz olyan intézményt bevonva, amelyek legalább öt alkalommal adtak becslést. A rangsorolás alapja az előrejelzések és a GDP első becslése közötti átlagos abszolút eltérés volt. Az összehasonlítás alapján az OTP Bank prognózisai bizonyultak a legpontosabbnak, átlagosan 0,38 százalékpontos hibával.
A Portfolio által képzett piaci konszenzus átlagos hibája 0,454 százalékpont volt, ami szintén kedvező eredményt mutat. Az élmezőny rendkívül szoros volt: az Equilor (0,457%), az ING (0,475%) és az Amundi (0,478%) is minimális eltéréssel követte az első helyezettet. Ez a szoros verseny azt jelzi, hogy egy-egy kiugróan pontos vagy téves becslés könnyen átrendezheti a sorrendet.
A GDP-előrejelzések mediánjának, vagyis a piaci konszenzusnak az a célja, hogy az egyedi becslésekben rejlő "zajt" csökkentse. Az elmélet szerint több, egymástól részben független prognózis összesítése képes kiszűrni az egyes elemzők optimista vagy pesszimista torzításait. A KSH vizsgálata megerősítette ezt a feltételezést, mivel a tíz vizsgált műhely közül csupán egyetlen intézmény adott átlagosan pontosabb becslést a Portfolio konszenzusánál.
Fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi rangsor egy viszonylag rövid, legfeljebb 13 negyedévet felölelő időszakon alapul. A KSH tervei szerint a kísérleti statisztikát negyedévente frissítik, a következő aktualizálás 2026. július 31-én várható. A hosszabb idősor lehetővé teszi majd a tartósan jól teljesítő intézmények azonosítását, és segít megkülönböztetni a stabil pontosságot az alkalmi sikerektől.
Az elemzés rávilágított a konszenzus korlátaira is, különösen az előző negyedév példáján keresztül. Ekkor az elemzői prognózisok 0,9 és 1,6 százalék közötti éves GDP-növekedést valószínűsítettek, miközben a KSH 1,7 százalékos bővülést közölt. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a konszenzus, hanem valamennyi résztvevő alulbecsülte a növekedést, a tényadat az előrejelzések teljes sávja fölé került.
Ennek a kollektív tévedésnek több oka is lehetett. Az elemzők nem rendelkeztek a márciusi ipari adatokkal a GDP-poll készítésekor, mivel a váratlanul erős márciusi termelésről szóló hivatalos adat csak később jelent meg. A külkereskedelmi adatok inkonzisztenciája is nehezítette a pontos becslést, mivel a havi statisztikák gyenge exportteljesítményt mutattak, eltérően a nemzeti számlás adatoktól. A beruházások sem alakultak a várakozások szerint, a bruttó állóeszköz-felhalmozás stagnált, az építőipar pedig visszaesett.
A vártnál jobb GDP-adat mögött elsősorban a szolgáltatások kiugró teljesítménye állt, különösen a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységek területén. Becsey Zsolt, az UniCredit vezető elemzője szerint a választási kampány is hozzájárulhatott ehhez a bővüléshez, növelve a piackutatás, reklámtevékenység és utazásszervezés forgalmát. Ez a jelenség jól mutatja, hogy ha az elemzők hasonló adatokra és modellekre támaszkodnak, közös vakfoltok alakulhatnak ki, amelyeket a konszenzus sem képes kiszűrni.
Összességében a KSH vizsgálata megerősíti a GDP-poll rendszeres elkészítésének hasznosságát. A várakozások mediánja a legtöbb esetben pontosabbnak bizonyult az egyéni előrejelzéseknél, hatékonyan szűrve az egyedi prognózisok hibáit. A konszenzus tehát általában felülmúlja az egyéni becsléseket, csökkentve az egyedi eltéréseket.
Azonban a konszenzus nem garantálja, hogy a piac minden gazdasági fordulatot időben felismer. A közös vakfoltok, amelyek azonos információforrások és modellek használatából adódnak, továbbra is kihívást jelentenek. A KSH negyedéves frissítései és a hosszabb idősorok segíthetnek abban, hogy a jövőben még pontosabb és megbízhatóbb képet kapjunk az elemzői teljesítményről és a gazdasági előrejelzések megbízhatóságáról.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása