A Budapesti Rendőr-főkapitányság hivatali visszaélés gyanújával indított nyomozást három kulcsfontosságú, az oktatásban és a közigazgatásban széles körben használt informatikai rendszer, nevezetesen a Kréta, a Neptun és a Poszeidon ügyében. Az eljárás kezdeményezője a szaktárca volt, amely feljelentést tett a korábbi kormányzati időszakban megkötött, állítólagosan versenyt kizáró, és indokolatlanul magas, tízmilliárdos nagyságrendű szerződések miatt. A feljelentés szerint ezek a megállapodások súlyosan sértették a közérdeket és a gazdaságosság elvét.
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter egy júliusi kormányszóvivői tájékoztatón hozta nyilvánosságra az ügy részleteit, bejelentve, hogy egy negyvenoldalas dokumentumban tárták fel a hatóságok számára a rendszerek történetét és a körülöttük kialakult visszás körülményeket. A minisztériumi vizsgálat egyértelműen arra a következtetésre jutott, hogy az érintett szoftverpiaci szegmensekben teljesen megszűnt a piaci verseny. Ez a helyzet jelentősen növelte a kormányzati szervek és az intézmények kiszolgáltatottságát a szoftverszolgáltatókkal szemben, ami közvetlenül vezetett az árak indokolatlan mértékű emelkedéséhez.
A tárca által feltárt adatok szerint a kialakult gyakorlat súlyos aggályokat vet fel a közpénzek felhasználásának átláthatóságával kapcsolatban. A programok használatát titkos döntésekkel tették kötelezővé, amelyek még a Magyar Közlönyben sem jelentek meg, így a nyilvánosság számára hozzáférhetetlenek maradtak. Ezzel párhuzamosan a szerzői jogok és a forráskód egyetlen magánvállalkozás kezében összpontosultak, ami tovább erősítette a monopolhelyzetet és kizárta a potenciális versenytársakat a piacról. Az előző kormányzat a választásokat megelőző utolsó hetekben és hónapokban mintegy húszmilliárd forint értékben kötött újabb szerződéseket ezen a területen, ami különösen figyelemre méltóvá teszi az ügyet, tekintettel az időzítésre és az összegek nagyságrendjére.
Magyar Péter állítása szerint az érintett cégek Fauszt Zoltánhoz, Palkovics Lászlóhoz fűződő baráti köréhez köthetők. Az oktatási és közigazgatási szektorban dominánssá vált szoftverek terjeszkedése minden esetben jelentős pénzügyi előnyökkel járt a fejlesztővállalatok számára, ami a monopolhelyzet kihasználására utalhat.
A közoktatási intézményekben széles körben alkalmazott Kréta rendszer esetében a monopolhelyzet megszerzése homályos jogszabályi háttérrel, rendkívül magas összegekért történt. Ez a helyzet felveti a kérdést a rendszer bevezetésének és fenntartásának átláthatóságával, valamint a közpénzek hatékony felhasználásával kapcsolatban. A rendszer kötelezővé tétele, miközben a verseny hiányzott, különösen kritikussá teszi az ügyet.
Az egyetemi szférát lefedő Neptun tanulmányi rendszer üzemeltetője röviddel a tavaly áprilisi választások előtt drasztikusan megemelte a felsőoktatási intézmények által fizetendő díjakat. Ez a lépés jelentős terhet rótt az egyetemekre, és a választások előtti időzítése is kérdéseket vet fel a piaci magatartás és az esetleges visszaélések szempontjából. Az intézményeknek nem volt reális alternatívájuk, ami tovább erősítette a szolgáltató pozícióját.
Az állami szerveknél titkos határozattal kötelezővé tett iratkezelő rendszert, a Poszeidont fejlesztő céggel pedig mindössze fél évvel a választások előtt írtak alá újabb megállapodásokat. Ez a gyors ütemű szerződéskötés, különösen a választások előtti időszakban, szintén a nyomozás fókuszába került, mivel felmerül a gyanú, hogy a döntések nem a legátláthatóbb módon születtek.
Az ügy rávilágít a közbeszerzések átláthatóságának és a piaci verseny fenntartásának alapvető fontosságára az állami informatikai rendszerek fejlesztése és üzemeltetése terén. A jelenlegi nyomozás célja, hogy feltárja a feltételezett visszaéléseket, tisztázza a szerződések körülményeit, és megállapítsa az esetleges felelősséget, hozzájárulva ezzel a közpénzek felhasználásának tisztább gyakorlatához.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása