Donald Trump korábbi amerikai elnök legutóbbi bejelentése szerint az Egyesült Államokba kellene visszatelepíteni a generikus gyógyszerek gyártását. Az intézkedés értelmében azok a vállalatok, amelyek nem helyezik át termelésüket amerikai üzemekbe, 2028 augusztusától 100 százalékos importvámmal szembesülhetnek. Ez a lépés komoly kihívás elé állíthatja a több millió amerikai által használt, olcsó és széles körben felírt gyógyszerek ellátásbiztonságát, derül ki a Bloomberg jelentéséből.
Trump elnök közösségi média bejegyzésében fejtette ki, hogy a javasolt intézkedés elsődleges célja a generikus gyógyszergyártás hazai visszatelepítése. A tervek szerint azok a vállalatok, amelyek nem építenek amerikai üzemet, először 100 százalékos vámmal találkoznának. Ez a büntetővám 2029 augusztusától a kétszeresére, azaz 200 százalékra emelkedne.
A lejárt szabadalmú készítmények széles körét érinti a javaslat, ide tartoznak a mindennapi fájdalomcsillapítók, antibiotikumok, koleszterinszint-csökkentők, valamint a daganatellenes szerek is. Ezeket a gyógyszereket jelenleg túlnyomórészt Indiában, Európában és Kínában található gyárakban állítják elő. A javaslat időzítése és a megvalósíthatóság kérdéseket vet fel, különösen a gyógyszerárak csökkentésének korábbi céljával összefüggésben.
A generikus gyógyszergyártás hazai kényszerítése ellentmondani látszik Trump másik kiemelt céljának, a gyógyszerárak csökkentésének. Az olyan országokban, mint India, a munkaerő- és termelési költségek lényegesen alacsonyabbak, ami lehetővé teszi az olcsóbb gyógyszerek előállítását. Az amerikai generikus gyógyszergyártók szakmai érdekképviselete, az Association for Accessible Medicines, úgy véli, hogy a bejelentés inkább csak tárgyalási alapként szolgálhat.
Ez a stratégia hasonlít ahhoz a módszerhez, amellyel az elnök korábban az innovatív gyógyszerek gyártóival állapodott meg a vámmentességért cserébe. Számos elemző szerint a tervezett intézkedés politikailag és gazdaságilag is nehezen kivitelezhető, így kicsi a valószínűsége annak, hogy valaha is teljes mértékben életbe lép. A korábbi elnöki ciklusban a szabadalmaztatott gyógyszerekre is vetített előre vámokat, de a legnagyobb gyártók, mint a Merck és az Eli Lilly, külön megállapodásokkal elkerülték ezeket a büntetőintézkedéseket.
A tervezett vámok jelentősen növelnék a már jelenleg is alacsony nyereségrátával dolgozó gyártók költségeit. Ez áremelkedéshez és hiányhoz vezethet a generikus készítmények piacán, holott ezek a termékek teszik ki az amerikai vényköteles gyógyszerek több mint 90 százalékát. Szakértők figyelmeztetnek, hogy a hazai termelés kikényszerítése teljesen felszámolná a külföldi gyártók árelőnyét, ami arra kényszerítené a vállalatokat, hogy árat emeljenek, vagy kivonuljanak az amerikai piacról. Ez drasztikusan szűkítené a versenyt és csökkentené a választékot a fogyasztók számára.
A döntés a legérzékenyebben Indiát érintené, amely az Egyesült Államok legnagyobb generikus gyógyszer-exportőre. Az ázsiai ország gyógyszerkivitele a 2024–2025-ös évben elérte a 10,5 milliárd dollárt, és ez a lépés az ország teljes amerikai exportjának több mint 40 százalékát hátrányosan befolyásolná. Fontos megjegyezni, hogy az amerikai fogamzásgátló tabletták mintegy kétharmadát mindössze két indiai vállalat, a Glenmark és a Lupin állítja elő, ami rávilágít az indiai beszállítók kulcsfontosságú szerepére.
Egy új gyógyszergyártó üzem felépítése rendkívül tőkeigényes beruházás, amely legalább három évet vesz igénybe. Ez az időtartam hosszabb, mint amilyen ütemtervet Trump a vámok bevezetésére előirányzott, ami további kétségeket ébreszt a terv megvalósíthatóságával kapcsolatban. A gyors átállás logisztikai és pénzügyi akadályokba ütközne, még akkor is, ha a vállalatok hajlandóak lennének a beruházásra.
Bár Kína a generikus készítményeknek csak egy kisebb részét exportálja közvetlenül az Egyesült Államokba, az ázsiai ország szárazföldi gyártói állítják elő egyes antibiotikumok, véralvadásgátlók és immunszuppresszánsok hatóanyagainak jelentős részét. Ez azt jelenti, hogy a kínai beszállítók kulcsszerepet játszanak az amerikai gyógyszerellátási láncban, még ha nem is közvetlen késztermék-exportőrként.
Az indiai vállalatoknak pontosan mekkora vámmal kellene szembenézniük, egyelőre nem tisztázott, mivel a két ország között februárban kötött kereskedelmi megállapodás külön kitért a generikus gyógyszerekre és a gyógyszerhatóanyagokra. Ez a megállapodás potenciálisan pufferként szolgálhatna az indiai exportőrök számára a javasolt vámokkal szemben. Az elemzők többsége továbbra is úgy véli, hogy a terv politikai és gazdasági okokból valószínűleg nem valósul meg teljes mértékben, és inkább egyfajta nyomásgyakorlási eszközként funkcionálhat a globális gyógyszergyártók felé.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása