Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Országgyűlés gazdasági és energetikai bizottságának szerdai ülésén ismertette a jegybank 2025. évi üzleti jelentését és beszámolóját. A bizottság egyhangúlag javasolta a parlamentnek a dokumentum elfogadását, annak ellenére, hogy a kormánypárti képviselők nem vettek részt az ülésen. A meghallgatáson a jegybank vezetője az MNB alapvető feladataira való visszatérésről, az inflációs folyamatokról, a devizatartalékok alakulásáról, valamint a korábbi vezetés örökségének kezeléséről beszélt.
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy vezetése alatt az MNB ismét az árstabilitás elérésére és fenntartására fókuszál. Ez a jegybank törvényben rögzített alapfeladata, melynek célja a gazdaság alacsony infláció melletti működése, óvva az emberek jövedelmét és vagyonát. A monetáris politika ütőképességét az árfolyam stabilizálásával és a tartalékok növelésével igyekeztek megerősíteni.
Az infláció jelentős csökkenést mutatott: a tavaly év eleji 5,5 százalékról 2025 decemberére 3,3 százalékra mérséklődött, megközelítve a jegybanki toleranciasávot. Az idei év elején ez a kedvező tendencia folytatódott, 2,1 százalékra esett az infláció. Ez a javulás részben az erősebb árfolyamnak, részben pedig annak köszönhető, hogy az év eleji átárazások mértéke 25 éve nem volt ilyen alacsony.
A jegybankelnök kitért arra is, hogy nem hisz abban, hogy egy gazdaság hosszú távon pusztán leértékeléssel vagy gyenge árfolyammal tehető versenyképessé. Bár ez átmeneti sikereket hozhat, hosszú távon nem biztosítja a versenyképességet. Ezért az árfolyam nem közvetlen célja a monetáris politikának, és a jegybanknak nincs árfolyamcélja.
Az ország devizatartaléka jelentősen nőtt az elmúlt időszakban, 2024 végén 44 milliárd euróról jelenleg 61 milliárd euró fölé emelkedett. Varga Mihály kiemelte, hogy ez a tartalék történelmileg soha nem volt ilyen magas. A tartaléképítés célja, hogy a befektetők számára egyértelmű jelzést adjon az ország működőképességéről és stabilitásáról. Emellett Magyarország 110 tonna aranytartalékkal is rendelkezik, ami a biztonságot szolgálja.
A jegybank vezetője részletesen beszélt a korábbi vezetés hagyatékának felszámolásáról is. Elmondása szerint az MNB visszatért a jogszabályban rögzített klasszikus jegybanki mandátumának végrehajtásához. Az alapítványokat átadták egy olyan menedzsmentnek, amelynek feladata az alapítványi kör vagyonmentése. A székház-ügyben feljelentést tettek, és polgári peres eljárást indítottak a kivitelezővel szemben, hogy érvényesíteni tudják igazukat.
Varga Mihály beszámolt arról is, hogy 2025-ben a bankrendszer nemcsak megőrizte, hanem meg is erősítette stabilitását. A bankok tőkemegfelelési mutatója 2025 végén 20 százalékon állt, ami erős tőkehelyzetet jelent, és bőven meghaladja a szabályozói elvárásokat. Tavaly az MNB 1065 intézmény felügyeletét látta el, ezzel is hozzájárulva a pénzügyi rendszer biztonságához.
Az MNB fókuszált visszatérése az árstabilitási mandátumhoz kulcsfontosságú a magyar gazdaság hosszú távú egészsége szempontjából. Az alacsony infláció védi a lakosság vásárlóerejét és a vállalkozások tervezhetőségét, hozzájárulva a fenntartható növekedéshez. Az infláció sikeres csökkentése, melyet az erősödő árfolyam és az alacsony átárazások is támogattak, pozitív jelzés a piacok számára.
A devizatartalékok rekordmagas szintje jelentős bizalmi faktort képvisel a nemzetközi befektetők szemében. Ez a stabilitási mutató erősíti az ország pénzügyi ellenálló képességét, és csökkenti a külső sokkokkal szembeni sérülékenységet. Az aranytartalék további biztonsági hálót nyújt a gazdaság számára.
A bankrendszer erős tőkehelyzete és az MNB hatékony felügyeleti tevékenysége biztosítja a pénzügyi stabilitást. Ez elengedhetetlen a hitelezés zavartalan működéséhez és a gazdasági aktivitás támogatásához. A korábbi vezetés örökségének rendezése, beleértve az alapítványok és a székház-ügy kezelését, a jegybank átláthatóságát és elszámoltathatóságát erősíti.
A jövőbeli monetáris politikai döntések, különösen a kamatcsökkentések folytatása, az MNB szeptemberben megjelenő Inflációs jelentésének függvényében várhatóak. Az előretekintő árazások alapján a nyári kamatcsökkentési ciklus után a jegybank elemzi majd a gazdasági helyzetet, mielőtt további lépéseket tenne. Ez a megközelítés a piaci várakozások figyelembevételét és az adatokra alapozott döntéshozatalt tükrözi.
Az MNB elnöke szerint további lehetőségek rejlenek a banki költségek csökkentésében, különösen a szabályozói oldalon, az olcsóbb számlavezetési és hitelezési költségek elérése érdekében. Ez a törekvés a fogyasztók és a vállalkozások terheinek enyhítését célozza, hozzájárulva a gazdaság élénkítéséhez. A jegybank folyamatosan figyelemmel kíséri a gazdasági folyamatokat, hogy a legmegfelelőbb monetáris politikai válaszokat adja a kihívásokra.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása