A Duna horvátországi szakaszának rendkívül alacsony vízállása két figyelemre méltó történelmi leletet hozott a felszínre: egy második világháborús bombát és egy közel kilencven éve elsüllyedt hajóroncsot. Ezek a felfedezések rávilágítanak a folyómeder mélyén rejtőző titkokra, melyeket a korábbi magasabb vízszint hosszú időn át eltakart a nyilvánosság elől.
Az egyik jelentős felfedezés egy második világháborús bomba volt, mely Kiskőszeg (Batina) közelében bukkant elő a folyómederből. A mintegy száz kilogramm súlyú robbanószerkezet majdnem ötven kilogramm robbanóanyagot tartalmazott, ami komoly veszélyt jelentett. A helyi hatóságok, értesülve a potenciális fenyegetésről, azonnal intézkedtek. A rendőrség szakemberei biztonságos körülmények között megsemmisítették a bombát, ezzel elhárítva a veszélyt a környék lakói és a folyón közlekedők számára. Az ilyen típusú leletek gyakran kerülnek elő a világháborús konfliktusok által érintett területeken, különösen a folyómedrekből, ahol a vízszint ingadozása időről időre felfedi őket.
A másik rendkívüli lelet egy hajóroncs, amely Apátinál (Opatovac) vált láthatóvá. Ez a hajó 1937-ben süllyedt el, és azóta pihen a Duna mélyén. A horvát Nova TV beszámolója szerint a helyi lakosság generációk óta tud a roncs létezéséről, azonban korábban sosem volt olyan alacsony a Duna vízállása, mint most, így a hajótest eddig nem látott tisztasággal vált láthatóvá. A mostani rekordalacsony vízszint lehetővé tette, hogy a roncs részletei is megfigyelhetők legyenek, ami különleges betekintést enged a múltba.
A roncsról feltételezhető, hogy szenet szállított a végzetes útján, mielőtt ismeretlen okokból elsüllyedt. A közeli Hosszúlovász (Lovas) község polgármestere becslése szerint a hajó mintegy ötven vasúti vagonnyi szenet szállíthatott. Ez a hatalmas mennyiségű rakomány is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a hajó a folyómederben maradt. Az idősebb helyiek emlékei szerint a hajó elsüllyedése után a víz felszínére került szenet annak idején csónakokkal gyűjtötték össze, majd tüzelőként hasznosították. Ez az anekdota jól mutatja, hogy a helyi közösség hogyan próbálta meg hasznosítani a katasztrófa utáni maradványokat, és milyen szoros kapcsolatban állt a folyóval és annak adta lehetőségeivel.
A helyi önkormányzat, felismerve a lelet történelmi és kulturális jelentőségét, videót és fotókat is közzétett a láthatóvá vált hajóroncsról. Ezek a felvételek szélesebb közönség számára is elérhetővé teszik a felfedezést, és dokumentálják a Duna jelenlegi, szokatlan állapotát. A felvételek segítségével a szakértők és az érdeklődők is jobban megismerhetik a hajóroncs állapotát és szerkezetét.
Az apadó Duna nemcsak Horvátországban, hanem Magyarországon is hozott hasonló felfedezéseket. Nemrégiben Bajánál is előbukkant egy hajóroncs darabja a vízből. Ebben az esetben a hajótestet már korábban kiemelték, de a gőzkazán több tonnás, szegecselt acélszerkezetét nyolcvan évvel ezelőtt a mederben hagyták, valószínűleg a kiemelés nehézségei miatt. Ez a példa is azt mutatja, hogy a Duna medre számos elfeledett történetet és tárgyat rejt, melyek a vízszint ingadozásával időről időre a felszínre kerülhetnek.
A mostani horvátországi leletek, a világháborús bomba és az 1937-ben elsüllyedt hajóroncs egyaránt emlékeztetnek minket a folyó gazdag történelmére és az emberi tevékenység nyomaira, melyek a mélyben rejtőznek. Az alacsony vízállás egyedülálló lehetőséget biztosít arra, hogy ezeket a múltbéli emlékeket közelebbről is megvizsgáljuk, mielőtt a vízszint emelkedésével ismét elmerülnek a Duna hullámai alatt.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása