Sulyok Tamás, Magyarország korábbi köztársasági elnöke a közelmúltban nyilatkozott a Mandinernek elmozdításáról és az azt kísérő eseményekről. A volt államfő meggyőződése, hogy az ő eltávolítását lehetővé tevő alkotmánymódosítás lényegében felszámolta a magyarországi jogállamiságot. Sulyok Tamás szerint az új, Magyar Péter vezette kormányzat lépései, melyek kétharmados parlamenti többséggel rendelkeznek, alaptörvény-ellenesek és lebontják a fékek és ellensúlyok rendszerét.
Ezen intézkedések beláthatatlan következményekkel járhatnak az ország jövőjére nézve. A volt elnök nyilatkozatában részletesen kifejtette álláspontját a történtekről, hangsúlyozva a jogállamiság és az alkotmányos rend fontosságát.
Sulyok Tamás elmondása szerint az új miniszterelnök kezdetben nem meggyőzéssel, hanem fenyegetéssel próbált nyomást gyakorolni rá a lemondása érdekében. Magyar Péter azt vetette Sulyok szemére, hogy államfőként nem szólalt meg bizonyos politikai ügyekben. Sulyok Tamás ezt az állítást tévesnek tartja, felidézve korábbi közleményeit például a gyermekvédelmi kérdésekben vagy a választási kampány hangnemével kapcsolatban.
A volt államfő hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnöknek nincs politikai felelőssége, feladata a pártatlanság megőrzése és a nemzet egységének közjogi keretek közötti kifejezése. Sulyok alkotmányos okokból elutasította a kormányfő lemondásra való felhívását. Kiemelte, hogy az államfő független a végrehajtó hatalomtól, így nem engedhet az onnan érkező nyomásnak, mivel egy esetleges lemondás az esküjének megszegését jelentette volna.
Mivel nem távozott önszántából, az Országgyűlés egy alaptörvény-módosítással mozdította el. Sulyok Tamás ezt a módosítást tartalmilag teljes egészében alkotmányellenesnek, valamint a nemzetközi és európai uniós normákkal is ellentétesnek tartja. Az elnök elnöki határozatban tiltakozott a parlamenti döntés ellen, de az Alaptörvény értelmében nem kezdeményezhetett előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságnál, ezért kénytelen volt aláírni azt.
Az Alkotmánybíróság ráadásul határozatképtelenné vált az ügyben. Sulyok állítása szerint a miniszterelnök több alkotmánybírót is eltávolítással fenyegetett meg. Ez a fenyegetés bénító hatást gyakorolt rájuk, aminek következtében személyes érintettségre hivatkozva visszaléptek az eljárástól.
A Tisza Párt áprilisi választási győzelmét, amely 53 százalékos eredményt hozott országosan és 71 százalékos parlamenti többséget, a kormánypárt rendszerváltásként értékeli. Sulyok Tamás szerint azonban ez csupán egy politikai termék, nem pedig valódi rendszerváltás.
Sulyok Tamás úgy fogalmazott, hogy ha a Tisza Párt az 1990-ben kiépült rendszert akarta lebontani, akkor az ő alkotmányellenes eltávolításával jó úton indult el. Véleménye szerint ezzel a lépéssel a rendszerváltáskor kialakított jogállamiság szűnt meg Magyarországon. Ez a kijelentés súlyos aggodalmakat vet fel az ország alkotmányos rendjével és demokratikus intézményeivel kapcsolatban.
A volt államfő egyúttal visszautasította a Reuters hírügynökség azon értékelését, miszerint távozásával Orbán Viktor korábbi kormányfő egyik hatalmi bástyája dőlt volna le. Sulyok ezt az alkotmányjogi viszonyok teljes félreértelmezésének nevezte, hangsúlyozva az államfői pozíció független jellegét.
Sulyok Tamás nyilatkozata rávilágít a fékek és ellensúlyok rendszerének sérülékenységére és a köztársasági elnök intézményének függetlenségére vonatkozó aggodalmakra. Az általa felvázolt helyzet, miszerint az alkotmánymódosítás és az elmozdítás a jogállamiság végét jelenti, komoly vitákat generálhat a hazai és nemzetközi politikai színtéren.
A volt elnök szerint az események beláthatatlan következményekkel járhatnak az ország jövőjére nézve, különösen a demokratikus intézmények működését és az alkotmányos rend stabilitását illetően. Az ügy felveti a kérdést, hogy a jövőben hogyan alakul a hatalmi ágak közötti viszony és az alkotmányos garanciák érvényesülése Magyarországon.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása