A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a keddi ülésén 25 bázisponttal csökkentette a jegybanki alapkamatot, amelynek mértéke ezzel 5,75 százalékra mérséklődött. Ezzel párhuzamosan a kamatfolyosó két széle is hasonló mértékben, 25-25 bázisponttal szűkült. Az egynapos (O/N) betéti kamat 4,75 százalékra, míg az egynapos (O/N) hitel kamata, amely a kamatfolyosó felső szélét jelöli, 6,75 százalékra módosult. A jegybanki bejelentés szerint a döntés összhangban volt az elemzői konszenzussal, ami a monetáris politika kiszámíthatóságát erősíti.
Ez a lépés a Monetáris Tanács által korábban bejelentett „mini kamatcsökkentési ciklus” folytatását jelenti. Varga Mihály jegybankelnök már a júniusi kamatdöntést követő sajtótájékoztatón utalt arra, hogy a nyár folyamán a kedvező külső és belső gazdasági feltételek – mint például az erős forint árfolyam és az alacsony infláció – lehetővé teszik a fokozatos kamatvágásokat. Akkor a testület egyhangú döntéssel 25 bázisponttal, 6,00 százalékra csökkentette az alapkamatot, és hasonló mértékben mérsékelte a kamatfolyosó széleit is.
A mostani kamatcsökkentés a második a sorban, miután az alapkamat hosszú ideig, egészen júniusig 6,25 százalékon állt. A változásra az áprilisi választásokat követően nyílt lehetőség, amikor is a befektetői bizalom jelentős mértékben javult a magyar gazdaság iránt. Ez a fokozott bizalom teremtette meg a monetáris politika számára a mozgásteret az enyhítésre. A Varga Mihály vezette jegybank június végén élt először a lehetőséggel, amikor minimális, 25 bázispontos csökkentéssel 6,25 százalékról 6 százalékra mérsékelte az alapkamatot.
A kamatvágások egyik fontos indoka a forint árfolyamának alakulása. A választások utáni gazdasági optimizmus hatására a magyar fizetőeszköz jelentősen megerősödött. Bár az erős forint hozzájárul az infláció fékezéséhez, egy bizonyos szint felett már negatív hatással lehet az exportra termelő magyar vállalkozások versenyképességére. A forrás szerint akkoriban a megkérdezett cégek 17 százaléka jelezte, hogy mindössze három hónapig tudja fenntartani működését, ha az euró árfolyama tartósan 355 forint körül marad. Ez a visszajelzés a reálgazdaságból érkező nyomásra utal, amely a jegybanki döntéshozók számára is releváns információt jelent.
Fontos megjegyezni, hogy az MNB-nek hivatalosan nincs árfolyamcélja. Varga Mihály jegybankelnök azonban a sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a reálgazdaságból érkező jelzések, mint például a forint erősségével kapcsolatos aggodalmak, eljutnak hozzájuk. Ez azt sugallja, hogy bár az árfolyam nem közvetlen cél, annak gazdasági hatásait figyelembe veszik a monetáris politikai döntések meghozatalakor. A jegybankelnök korábbi nyilatkozata szerint az őszi időszakban felülvizsgálják a világgazdasági helyzetet, beleértve az olajárak alakulását is, mielőtt döntenének a kamatcsökkentési ciklus esetleges folytatásáról. Ez a megközelítés rugalmas monetáris politikára utal, amely figyelembe veszi a globális gazdasági környezet változásait is.
Összességében a jegybanki alapkamat további csökkentése a stabilizálódó inflációs környezet és a megerősödött befektetői bizalom eredménye. A Monetáris Tanács lépése a gazdaság élénkítését célozza, miközben figyelemmel kíséri a forint árfolyamának exportra gyakorolt hatását. A jövőbeni monetáris politikai döntések a globális gazdasági trendek és a hazai makrogazdasági adatok függvényében alakulnak majd.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása