A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, így az új jegybanki ráta 5,75 százalékra mérséklődött. A döntés, melyet egyhangúlag szavazott meg a testület, a kamatfolyosó két szélének hasonló mértékű szűkítésével járt. Varga Mihály jegybankelnök a lépést az inflációs folyamatok kedvezőbb alakulásával indokolta, kiemelve, hogy a júniusi előrejelzésekhez képest kedvezőbben alakultak a mutatók.
A Monetáris Tanács keddi ülésén hozott döntése értelmében az alapkamat 5,75 százalékra csökkent. Ez a 25 bázispontos mérséklés a kamatfolyosó alsó és felső szélének 25-25 bázispontos csökkentésével együtt valósult meg. Varga Mihály a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az infláció alakulása kedvezőbben alakult, mint azt a júniusi inflációs jelentés előrevetítette.
Az éves összevetésű infláció júniusban 1,7 százalékos volt, ami nemcsak az elemzői várakozásokat, hanem a jegybank saját előrejelzését is alulmúlta. Ez az érték a jegybanki toleranciasáv alsó részén helyezkedik el. A lakossági inflációs várakozások is csökkenést mutattak az év elejéhez képest, amit az MNB saját felmérései és a GKI lakossági inflációs mutatója is megerősített.
A jegybanki alapkamat csökkentésére utoljára júniusban került sor, amikor a testület szintén egyhangú döntéssel, 25 bázisponttal 6,00 százalékra mérsékelte a rátát. A mostani lépés tehát egy folyamatosságot jelez a monetáris politika lazításában, melyet a kedvező inflációs adatok tesznek lehetővé. A gazdasági növekedés szempontjából a 2026-os év fő támasza a háztartások fogyasztása lehet, hasonlóan az előző évhez.
Pozitív jelként értékelhető, hogy a fogyasztói bizalom érdemben javult az elmúlt időszakban, a GKI konjunktúra-indexe négyéves csúcsra emelkedett. A hazai kockázati megítélést ugyanakkor számos tényező befolyásolja, mint például a költségvetési pálya alakulása, az euróbevezetéssel kapcsolatos várakozások, valamint a közel-keleti konfliktus fejleményei.
A kamatcsökkentés közvetlen hatással van a gazdaságra, befolyásolva a hitelezési költségeket és a befektetési kedvet. Varga Mihály a forint árfolyamával kapcsolatban kijelentette, hogy a jegybanknak nincs konkrét árfolyamcélja, de stabil és kiszámítható árfolyamot szeretnének. Céljuk, hogy elkerüljék az elmúlt évekre jellemző erős kilengéseket, ezzel is hozzájárulva a gazdasági stabilitáshoz.
A jegybankelnök szerint a globális befektetési hangulatot jelenleg a közel-keleti geopolitikai fejlemények határozzák meg. Az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus felerősödni látszik, ami jelentős bizonytalanságot okoz. Még a konfliktus lezárása esetén is időigényes folyamat lesz az ellátási láncok helyreállítása, ami globális szinten is kihívásokat jelent.
A forint árfolyama az energiahordozók áremelkedésével párhuzamosan gyengült, bár az erősebb árfolyam fennmaradt. Az élelmiszerárstop kivezetésének kérdése a kormány hatáskörébe tartozik. Varga Mihály fenntartotta álláspontját, miszerint az árstop megszüntetésének nem lenne érdemi hatása az inflációs kilátásokra.
A jegybankelnök jelezte, hogy a kedvező folyamatok fennállása esetén a Monetáris Tanács lehetőséget lát az alapkamat további csökkentésére. A kamatcsökkentés folytatásáról a szeptemberi inflációs jelentés alapján születik majd döntés, figyelembe véve az aktuális gazdasági adatokat és a globális környezetet. A jegybank továbbra is kiemelt figyelmet fordít a kockázati tényezőkre, mint a költségvetési pálya és a geopolitikai események.
A cél egy stabil és kiszámítható monetáris környezet fenntartása, amely támogatja a gazdasági növekedést és az árstabilitást. A forint árfolyamának stabilitása kulcsfontosságú a bizalom megőrzéséhez és a hosszú távú gazdasági tervek megvalósításához. A jegybank tehát óvatosan, de határozottan halad a monetáris politika normalizálásának útján, reagálva a belső és külső gazdasági kihívásokra.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása