A legutóbbi labdarúgó-világbajnokság, bár sportteljesítményekről és izgalmas mérkőzésekről is szólt, pénzügyi szempontból egyértelműen a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) számára bizonyult a leginkább sikeresnek. A szervezet a történelem eddigi legjövedelmezőbb sporteseményét zárta, amely során a bevételek minden korábbi várakozást felülmúltak. Ez a pénzügyi siker jelentősen megerősítette a FIFA és annak elnöke, Gianni Infantino pozícióját, miközben a torna sportértékét illetően kritikák is megfogalmazódtak.
A Bloomberg összesítése szerint a labdarúgó-világbajnokságok bevételei az elmúlt húsz évben folyamatosan emelkedtek: a 2006-os németországi esemény 2,28 milliárd dollárt hozott, míg a 2022-es katari torna már 7,57 milliárdot. A FIFA a legutóbbi világbajnokságra eredetileg 9 milliárd dolláros árbevétellel számolt, azonban az esemény végén kiderült, hogy a tényleges bevétel elérte a 11 milliárd dollárt. Ezzel a 2023 és 2026 közötti négyéves ciklusban a FIFA bevételei várhatóan megközelítik a 15 milliárd dollárt, ami mintegy 4750 milliárd forintnak felel meg.
Ez a jelentős bevételnövekedés nem véletlenszerűen alakult ki, hanem a világbajnokságok lebonyolításának tudatos optimalizálásával a minél nagyobb pénzügyi hozam elérése érdekében. Kritikus hangok szerint a FIFA a tornát egy, a nézők számára élvezhető sporteseményből egy szórakoztatóipari eseménnyé alakította át, melynek fő célja a profit maximalizálása lett. A döntő mérkőzés, melyet Spanyolország nyert 1-0-ra, sok néző számára unalmasnak bizonyult, és a hosszú szünetek, valamint a hosszabbítás is hozzájárultak ehhez az érzéshez.
A bevételnövelés egyik legfontosabb eszköze az volt, hogy a legutóbbi világbajnokságon először vett részt 32 helyett 48 csapat, ami a torna időtartamát négyről hat hétre, a mérkőzések számát pedig 64-ről 104-re emelte. Ez a változás több közvetítési jogot, több belépőjegyet és egyéb bevételi lehetőséget eredményezett. A FIFA adatai szerint, melyeket a Bloomberg elemzett, a helyszínen jelen lévő szurkolók száma is jelentősen megnőtt, 1986 és 2022 között 2,4-3,6 millióról 6,5 millióra emelkedett.
A jegyértékesítés terén is új stratégiát alkalmaztak: a jegyeket nem fix áron, hanem dinamikus árazással, a kereslettől függően adták el. Ez azt jelentette, hogy a népszerű mérkőzésekre szóló belépők ára akár 10 ezer dollárra is felkúszhatott. A Football Benchmark adatai szerint a kezdeti kétségek ellenére a stadionok kihasználtsága a csoportszakaszban 99 százalékos volt, ami igazolta, hogy a szurkolók hajlandók voltak kifizetni ezeket a magas árakat.
További bevételi forrást jelentettek a mérkőzések félidejében bevezetett, háromperces hidratációs szünetek. Bár a FIFA ezeket a játékosok jóllétével indokolta, a szüneteket esőben és hűvös időben is megtartották, ami a nézők nemtetszését váltotta ki. Az Egyesült Államokban például a közvetítési jogok birtokosai ezeket a szüneteket további reklámhelyekkel töltötték meg, ahol egy 30 másodperces reklám 250-750 ezer dollárért volt megvásárolható. Összesen 832 ilyen drága reklámsáv jött létre a torna során, ami csak az amerikai Fox tévécsatornának félmilliárd dollár pluszbevételt hozott, és nyilvánvalóan magasabb közvetítési jogdíjakat eredményezett a FIFA számára.
A FIFA emellett részesedést kap a stadionokban és a hivatalos szurkolói eseményeken eladott ételek és italok árából. Különleges termékeket is értékesítenek, mint például a döntőnek helyt adó stadion gyepdarabkái 138 ezer forintért, vagy a belépőjegynek tűnő, de valójában nem az, replika jegyek.
Gianni Infantino, a FIFA elnöke a rekordeladásokat látva már a világbajnokság közben felvetette, hogy 2030-ban akár 64 csapat is részt vehetne a tornán. Ez a mostaninál is hosszabb eseménysort és több mérkőzést jelentene, annak ellenére, hogy a csapatok már a legutóbbi vébén is panaszkodtak a túl hosszúra nyújtott, sok mérkőzésre. Egyes vélemények szerint az utolsó mérkőzések unalmasabbá válásához hozzájárult a játékosok fáradtsága is.
Infantino számára kulcsfontosságú, hogy a világbajnokság minél nagyobb és nyereségesebb legyen. A FIFA, mint nonprofit szervezet, bevételeinek jelentős részét a szegényebb országok labdarúgó-infrastruktúrájának fejlesztésére fordítja. A tervek szerint 2027 és 2030 között 2,7 milliárd dollárt osztanak szét a 211 tagállam között. Kieran Maguire, a Liverpooli Egyetem labdarúgás finanszírozásával foglalkozó kutatója szerint ez a rendszer úgy működik, hogy Infantino jelentős pénzügyi támogatást nyújt kisebb országoknak, amelyek cserébe újra és újra megszavazzák őt elnöknek. Példaként említhető a Zöld-foki szigetek, amely 12 millió dollárt kapott a vébén való részvételre, annak ellenére, hogy területén egyetlen füves focipálya sincs.
Bár a legutóbbi torna előtt és alatt is több hullámban fellángolt az elégedetlenség Gianni Infantinóval szemben, a FIFA jövőre esedékes elnökválasztásán valószínűleg a tagállamok döntő többsége őt fogja támogatni. Ebben a Guardian szerint is kulcsszerepe van annak, hogy az idei világbajnokság árbevétele jelentősen meghaladta a várakozásokat, és ezáltal a FIFA pénzügyi befolyása tovább erősödött. A jövőbeli világbajnokságok várhatóan tovább követik ezt a bevételnövelő stratégiát, ami további változásokat hozhat a sportesemény jellegében és lebonyolításában.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása