A korábbi magyar kormányzat a választási kampány idején több energiapiaci intézkedést is bevezetett, amelyek célja az Ukrajnával szembeni fellépés volt. Ezek a lépések azonban nem érték el a kívánt hatást, miközben hosszú távú, jelentős következményekkel járhatnak a magyar földgázpiacra nézve. Különösen egy, a földgázszállítóra előírt kötelező tárolási előírás okozhat komoly kihívásokat.
A kampány utolsó heteiben a kormány kommunikációjának középpontjában az orosz-ukrán háború és az Ukrajnával szembeni fellépés állt. Ennek részeként a Barátság kőolajvezeték körüli vita kapcsán több ellenlépést is kilátásba helyeztek. Az előző kormány állítása szerint Ukrajna szándékosan nem indította újra a vezetéket, noha az korábban orosz támadásokban sérült.
Válaszul korlátozták a dízelexportot, ami azonban nem bizonyult hatékonynak, mivel az ukrán piac gyorsan talált más forrásokat. Egy kevésbé nyilvános, de szakmailag súlyosabb döntés a magyar-ukrán határkeresztező földgázvezeték kapacitásaukcióinak megtiltása volt. Ez a döntés elvileg megakadályozta volna a gázszállítást ezen az útvonalon, ám az uniós szabályozás miatt az aukciót végül megtartották, ami megnyugtatta a piacot.
A március 25-i intézkedéscsomag részeként egy másik rendelkezés 200 millió köbméter földgáz kötelező betárolását írta elő a földgázszállító számára. Orbán Viktor akkori miniszterelnök bejelentette, hogy a Magyarországról Ukrajnába irányuló gázszállításokat fokozatosan leállítják, és az így maradó gázmennyiséget itthon tárolják be az ország energiaellátásának biztonsága érdekében. Az Orbán-kormány által bevezetett intézkedések végül nem érték el a kívánt célt, a Barátság kőolajvezeték működésének helyreállítása nem ezeknek volt köszönhető.
A korábbi kormány a választási kampány során szinte minden politikai kérdést az orosz-ukrán háború prizmáján keresztül közelítette meg. Az Ukrajnával szembeni fellépés a kormányzati kommunikáció egyik hangsúlyos eleme volt. Az energiapiaci szabályozáson keresztül próbálták érvényesíteni politikai konfliktusaikat, ami a nyilvánosság előtt kevéssé ismert következményekkel járt.
Holoda Attila energetikai szakértő korábban úgy nyilatkozott, hogy az előző kormány félreértelmezte a földgázszállítás működését. A kormányváltást követően a veszélyhelyzeti intézkedések többségét visszavonták, de a földgázszállítóra előírt tárolási kötelezettség fennmaradt. Ez a döntés különösen meglepő, mivel az FGSZ Földgázszállító Zrt. alaptevékenysége nem a földgázkészletezés, és nincsenek saját gáztárolói.
Az FGSZ számára előírt tárolási kötelezettség jelentős többletköltséget jelent. A vállalatnak meg kell vásárolnia az előírt gázmennyiséget egy kereskedőtől, és ehhez tárolókapacitást is bérelnie kell a Magyar Földgáztároló Zrt.-től. Ez a gyakorlat Európában szinte ismeretlen egy földgázszállító esetében, mivel a rendszerüzemeltető nem földgázkereskedő.
A jelenlegi földgázárak mellett a 200 millió köbméter gáz megvásárlása, betárolása és finanszírozása becslések szerint 45-50 milliárd forintos kiadást jelentene. Ez a költség végső soron a tranzitdíjakban jelenik meg, mivel a szabályozott rendszerben az FGSZ-nek be kell szednie az indokolt költségeit, plusz egy korlátozott nyereséget. A magyar tárolói töltöttség egyébként európai viszonylatban kiemelkedő, nagyjából a tavalyi szintnek felel meg.
A magasabb tranzitdíjak miatt a kereskedők más régiós útvonalakat választhatnak, ami ronthatja Magyarország földgázpiaci pozícióit. Olyan országok, mint Szlovákia vagy Ukrajna, amelyek eddig Magyarországon keresztül is kaptak gázt, könnyen más irányba fordulhatnak. Ha kevesebb gáz halad át a hálózaton, a rendszer fenntartási költségeit kisebb mennyiségre kell szétosztani, ami további díjemelést eredményezhet a rendszerhasználati díjakban.
A kötelezően előírt 200 millió köbméter földgáz mennyisége nagyjából négy téli nap fogyasztásának felel meg, így nem befolyásolja érdemben az ország ellátásbiztonságát. Azonban a rendszer működésére és a tarifákra jelentős többletterhet róhat. A földgázszállító rendszer jelentős része magas, fix fenntartási költségekkel működik, így a csökkenő tranzitforgalom súlyosbíthatja a helyzetet. Az európai szabályok nem tiltják, hogy egy szállítócégnek legyen tárolóvállalata, de a tevékenységek elkülönülnek, ami a magyar esetben nem valósul meg.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása