{ "cim": "MNB kamatdöntés: elemzők a geopolitikai kockázatokról és a további lazításról", "bevezeto": "MNB a várakozásoknak megfelelően csökkentette az alapkamatot, de az elemzők szerint a geopolitikai feszültségek és az energiaárak alakulása befolyásolhatja a további monetáris politikát.", "cikk_html": "A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a piaci várakozásoknak és korábbi ígéretének megfelelően csökkentette az alapkamatot, folytatva ezzel a monetáris lazítási ciklust. Az MTI-nek nyilatkozó elemzők egyöntetűen úgy látják, hogy a jegybank a kijelölt úton halad, és esélyesnek tartják a további kamatcsökkentéseket a közeljövőben.
Azonban a nemzetközi környezet, különösen a közel-keleti geopolitikai feszültségek és az energiaárak alakulása jelentős bizonytalanságot okoz, ami befolyásolhatja a monetáris politika további irányát.Mi történt?A jegybanki döntés értelmében az alapkamat a várakozásoknak megfelelően mérséklődött, ami az idei év harmadik kamatcsökkentését jelenti. Ezt a lépést az elmúlt időszak kedvező inflációs adatai, a viszonylag erős forint árfolyam, valamint a javuló kockázati megítélés támogatta.
A bejelentést követően a forint árfolyama nem mutatott jelentős elmozdulást, ami arra utal, hogy a piac már beárazta a döntést, és nem okozott meglepetést.Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a kamatvágás nem volt meglepő, tekintettel az alacsony inflációs pályára és az MNB egyértelmű előretekintő iránymutatására. Regős Gábor, a Gránit Bank vezető közgazdásza is megerősítette, hogy a várakozásnak megfelelő döntés nem befolyásolta érdemben a forint árfolyamát.
Az állampapír- és devizapiacok már beárazták a pozitív magyar híreket, így a nemzetközi hangulat hullámzása erősebben hat a piacokra.HáttérA monetáris lazítás folytatását elsősorban a hazai inflációs folyamatok alakulása tette lehetővé, mivel a pénzromlás tartósan a jegybanki cél alatt maradhat. Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője szerint ez a tényező kulcsfontosságú a további lazítás szempontjából.
Ezzel szemben a nemzetközi környezet vegyes képet mutat, ahol a közel-keleti konfliktus kiújulása felerősítette a kockázatokat.Ez a helyzet az olaj- és földgázárak jelentős emelkedését idézte elő, az olajár például 72 dollárról 90 dollárra nőtt, a földgáz ára is jelentősen növekedett. A geopolitikai feszültségek a forint árfolyamában is visszatükröződtek, és felfelé tolta a nagy jegybankok kamatvárakozásait, amelyek a piaci árazások alapján akár egy-két kamatemelést is végrehajthatnak év végéig.
Molnár Dániel kiemelte, hogy a piac jelenleg tolerálja a kamatkülönbözet mérséklődését, de egy erőteljesebb nemzetközi szigorítás esetén ez már nem feltétlenül maradna fenn, ami óvatosságra intheti az MNB-t.Miért fontos?Az elemzők többsége szerint az MNB a nyáron még folytathatja a kamatcsökkentési ciklust, és augusztusban egy újabb 25 bázispontos vágás valószínűsíthető. Kiss Péter azonban óvatosságra int, mivel az emelkedő európai gáz- és olajárak, valamint a forint árfolyamának volatilitása visszatarthatja a jegybankot egy újabb, erős kamatvágási elköteleződéstől.
Szerinte a gazdaságpolitika összes többi szereplőjének is óvatosan kell kommunikálnia.Regős Gábor rámutatott, hogy a jegybanki indoklás fő üzenete szerint augusztusban van tér a további lazításra, de a szeptemberi folytatásról már az akkor rendelkezésre álló adatok alapján döntenek, figyelembe véve a forint árfolyamát és az energiaárak alakulását. Varga Mihály tájékoztatójában a júniusi kedvező inflációs adatot és a javuló kockázati megítélést emelte ki a lazítás indokaként, de a jövőre nézve a költségvetési pályát, az euróbevezetéssel kapcsolatos várakozásokat és a közel-keleti helyzetet is fontos kockázati tényezőként említette.Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője szerint az előretekintő iránymutatás lényegileg változatlan maradt, de hangsúlyosabban jelent meg benne a devizapiac stabilitása.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője is augusztusi vágást prognosztizál, de utána szünetet tartana az MNB, mivel nemzetközi szinten is vannak bizonytalanságok. Az MBH Elemzési Centruma szerint az augusztusi vágás csak rendkívül súlyos kockázati romlás esetén maradna el, aminek valószínűsége még a közel-keleti konfliktus árnyékában is kicsi.KitekintésA kamatcsökkentési ciklus további menetét várhatóan a geopolitikai konfliktusok és azok inflációra gyakorolt hatása határozza majd meg.
A szeptemberi döntés különösen kritikus lesz, mivel ekkor az inflációs jelentés, a forint árfolyamának alakulása és az energiaárak mozgása alapján hozza meg döntését a monetáris tanács. Molnár Dániel szerint a monetáris tanács közleményének hangneme az iráni fejlemények ellenére is inkább laza maradt.Az elemzők év végi alapkamat-várakozásai eltérőek: Nagy János 5,00 százalékos szintet tart fenn, de megjegyzi, hogy a közel-keleti konfliktus kihatásai és a hazai költségvetési pálya felfelé mutató kockázatokat jelentenek erre a projekcióra.
Az MBH Elemzési Centruma 5,5 százalékon maradó irányadó rátát valószínűsít az év végére, ami jövőre 5 százalékra csökkenhet.A jegybanki kommunikációt Regős Gábor kiegyensúlyozottnak ítélte, nem küldött túl szigorú vagy túl laza üzenetet a piacnak. Ez azonban némi csalódást okozhatott a szigorúbb kommunikációt váró piaci szereplőknek, ami hozzájárulhatott a forint gyengüléséhez, miután a jegybankelnök nem látta túl erősnek a forintot.
Varga jegybankelnök egy kérdésre válaszolva a kamatpálya érdemi javulását vetítette előre, ugyanakkor a mérték szempontjából kritikus a szeptemberi előrejelzési forduló lesz.", "meta_leiras": "MNB kamatdöntés elemzés: szakértők szerint a geopolitikai feszültségek és az energiaárak alakulása befolyásolhatja a további kamatcsökkentéseket Magyarországon.", "cimkek": [ "MNB", "alapkamat", "kamatdöntés", "geopolitika", "infláció" ], "keresesi
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása