Jamieson Greer, az Egyesült Államok kereskedelmi főképviselője nemrégiben újabb, globális vámintézkedéseket helyezett kilátásba, amelyek több tucat országot érinthetnek. A CNBC-nek adott nyilatkozatában Greer kijelentette, hogy „hamarosan intézkedések várhatók”, megerősítve a Financial Times értesüléseit, miszerint akár már ezen a héten további vámokat jelenthetnek be. Az elsődleges információk szerint az újonnan bevezetendő vámok mértéke megegyezhet a jelenlegi tízszázalékos kulccsal. Az amerikai kormányzat azonban intenzíven dolgozik azon, hogy jogi alapot teremtsen a korábbinál is magasabb tarifák kivetésére.
Ez a potenciális vámcsapás nem előzmények nélküli. Donald Trump elnök második hivatali ideje alatt számos, jelentős vámot vezetett be, amelyek szinte az összes importált termékre hatással voltak. 2025 januárjától áprilisáig az átlagos effektív amerikai vámtarifa 2,5%-ról becslések szerint 27%-ra emelkedett, ami több mint egy évszázada a legmagasabb szintet jelentette. Különösen emlékezetes volt a 2025 áprilisi „felszabadulás napja” bejelentését követően bevezetett, úgynevezett viszonossági vámok rendszere, amelyek legalább 10%-os tarifát írtak elő szinte minden országból származó árura az International Emergency Economic Powers Act (IEEPA) alapján.
Ezeket a vámokat azonban az amerikai Legfelsőbb Bíróság 2026 februárjában hatályon kívül helyezte, alkotmányossági és hatásköri aggályokra hivatkozva, kimondva, hogy az IEEPA nem hatalmazza fel az elnököt vámok kivetésére. A bírósági döntést követően a Fehér Ház egy 10%-os vámrendszerre tért át, amelyet a Trade Act of 1974 122. szakasza alapján vezettek be, és 150 napig, azaz 2026. július 24-ig marad érvényben. Ez a határidő pénteken jár le, ami sürgetővé teszi az új intézkedések bejelentését.
Az amerikai kormányzat jelenleg több vizsgálatot is folytat, amelyek célja, hogy jogi alapot teremtsenek a korábbinál is magasabb tarifák bevezetésére. Az egyik ilyen eszköz a Trade Act of 1974 301. szakasza, amely felhatalmazza az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselőjét (USTR) az „tisztességtelennek” ítélt külföldi kereskedelmi gyakorlatok kivizsgálására és szankcionálására, beleértve a vámok kivetését is. Emellett a Tariff Act of 1930 338. szakasza is lehetőséget biztosít az elnöknek arra, hogy vámokat vessen ki, ha egy külföldi ország hátrányos helyzetbe hozza az amerikai exportőröket.
Ennek a jogi keretnek a felhasználására már láthatunk példákat. Donald Trump elnök 2026. július 20-án három nyilatkozatot írt alá a 338. szakasz értelmében, amelyek további 50%-os vámokat írnak elő bizonyos kanadai termékekre, mint például gépjárművekre, tejtermékekre és alkoholra. Ezt Kanada diszkriminatív bánásmódjára válaszul léptették életbe, és a vámok 30 nappal az aláírás után lépnek életbe. Korábban, 2026. július 2-án Trump azzal is fenyegetőzött, hogy 100%-os vámot vet ki azokra az országokra, amelyek digitális szolgáltatási adót vetnek ki az amerikai vállalatokra.
A kereskedelmi feszültségek fokozódása azonban aggodalmakat is szül. A brit üzleti lap, a Financial Times szerint Trump tanácsadói arra figyelmeztetik az elnököt, hogy ne kockáztassa a kereskedelmi háború gazdasági sokkjait a félidős választások előtt. A vámok általában emelik az árakat, csökkentik a rendelkezésre álló áruk és szolgáltatások mennyiségét az amerikai vállalkozások és fogyasztók számára, és gazdasági terhet rónak a külföldi exportőrökre. Becslések szerint a 2025-ös Trump-vámok átlagosan 1000 dolláros adóemelést jelentettek az amerikai háztartások számára, és a 2026-ban bevezetett új vámok további 700 dollárral növelhetik ezt az összeget háztartásonként.
Összességében az Egyesült Államok kereskedelempolitikája továbbra is a protekcionista irányba mutat, és a közeljövőben várható vámbejelentések tovább fokozhatják a globális kereskedelmi feszültségeket, jelentős gazdasági hatásokkal járva mind az USA, mind a partnerországok számára. A politikai és gazdasági döntéshozók figyelme most arra irányul, hogy milyen konkrét intézkedések születnek, és azok milyen mértékben befolyásolják a nemzetközi kereskedelmet.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása