A magyarországi felsőoktatásban tanuló diákok számára a lakhatás finanszírozása továbbra is az egyik legnagyobb kihívást jelenti. Az aktuális adatok és elemzések szerint egy egyetemistának szinte félállásban kell dolgoznia ahhoz, hogy pusztán az albérletének árát megkeresse. Ez a helyzet rávilágít arra, hogy a tanulmányok melletti munkavállalás nem csupán kiegészítő jövedelemszerzési lehetőség, hanem sok esetben alapvető szükséglet a diákok számára.
Az albérletpiacon az elmúlt időszakban némi változás figyelhető meg. A korábbi években tapasztalt folyamatos drágulás megtorpanni látszik, sőt, bizonyos területeken enyhe csökkenés is tapasztalható. Ezzel párhuzamosan a diákmunkásként elérhető keresetek növekedtek, ami elméletileg javíthatná a hallgatók anyagi helyzetét. Azonban a lakhatási költségek továbbra is olyan magas szinten vannak, hogy a diákoknak jelentős erőfeszítéseket kell tenniük azok fedezésére.
Megtorpant az albérletárak emelkedése, csökkent a kereslet
Az Ingatlan.com elemzése szerint az albérletpiacon a szokásos nyári keresleti csúcs idén elmaradhat a korábbi évek szintjétől. Erre utal, hogy július első felében mindössze 75 ezer telefonos érdeklődést regisztráltak, ami az elmúlt öt év legalacsonyabb értékének számít. Ez a visszaesés arra enged következtetni, hogy a piac némileg hűlni kezdett, vagy a diákok más lakhatási megoldások felé fordulnak, esetleg az árak elérték azt a szintet, ami már sokak számára megfizethetetlen.
A fővárosi albérletpiacot vizsgálva konkrét számokkal is alátámasztható a változás. A kiadó társasházi lakások medián bérleti díja Budapesten a tavaly júliusi 270 ezer forintról idén júliusra 260 ezer forintra csökkent. Ez az enyhe, tízezer forintos mérséklődés, bár nem jelentős, mégis egy trendfordulóra utalhat, és némi könnyebbséget jelenthet a bérlőknek, különösen az egyetemistáknak.
Javuló megfizethetőség a diákmunkás bérek emelkedésével
Az albérletek megfizethetősége az egyetemisták szempontjából némileg javult a fővárosban, ami elsősorban a diákmunkás bruttó átlagbér egy év alatt tapasztalt növekedésének köszönhető. Bár az albérleti díjak továbbra is magasak, a diákmunkával elérhető jövedelmek emelkedése enyhítheti a hallgatók anyagi terheit. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a lakhatás könnyen finanszírozhatóvá vált volna, csupán azt, hogy a diákoknak kevesebb órát kell dolgozniuk ugyanazért az összegért, mint korábban.
A felsőoktatásba felvételt nyert diákok számának alakulása is befolyásolja az albérletpiacot. Míg 2020-ban 61 ezer diák nyert felvételt, addig 2023-ban már több mint 106 ezer hallgató kezdhette meg tanulmányait a magyar felsőoktatásban. Hasonlóan magas volt a felvételi szám 2024-ben is. Ez a jelentős növekedés – amiről korábban a Telex is beszámolt – elméletileg fokozhatná a keresletet az albérletek iránt, azonban a jelek szerint más tényezők, mint például az árak vagy a kollégiumi férőhelyek, ellensúlyozzák ezt a hatást.
Magas ingatlanárak európai összehasonlításban
Tágabb kontextusban vizsgálva, Magyarországon az ingatlanok drágulása európai összehasonlításban is rendkívüli mértékű volt. Ez a tendencia különösen az eladási árak esetében szembetűnő, de a bérleti díjak is kivételes iramban nőttek az elmúlt években. Ez a makrogazdasági környezet alapvetően befolyásolja az egyetemisták lakhatási lehetőségeit és költségeit, függetlenül a rövid távú piaci ingadozásoktól.
A magas lakhatási költségek miatt ma már nem csupán az esti vagy levelező képzéseken részt vevő hallgatók, hanem a nappali tagozatos egyetemisták többsége is munkát vállal tanulmányai mellett. Ennek fő oka a lakhatási problémákra visszavezethető anyagi nehézségek, amint arról korábban a Népszava is írt. A diákok számára a munkavállalás gyakran elengedhetetlen ahhoz, hogy fedezni tudják az albérleti díjat, az étkezést és egyéb alapvető kiadásokat, ami komoly terhet ró rájuk a tanulmányi kötelezettségeik mellett.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása