Egy miniszter korábbi kijelentése szerint Magyarországon "lejt a pálya" a piaci szereplők számára, ami rávilágít az egyenlő versenyfeltételek hiányára. Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója és a Magyar Bankszövetség elnöke szerint alapvető gazdasági fordulat szükséges, amely szakít ezzel a gyakorlattal. A Magyar Közgazdasági Társaság kerekasztal-beszélgetésén a szakértők a választások utáni gazdasági lehetőségeket és kihívásokat elemezték, kiemelve a piacgazdaság alapvető kérdéseit.
A beszélgetésen, amely eredetileg az EU-hoz fűződő viszonyra fókuszált volna, hamarosan az egyenlő feltételekre épülő piaci verseny megteremtésének kérdése került a középpontba. Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke szerint a költségvetés állapota és a gazdaság egyéb látványos problémái csupán következmények. Az alapvető dilemma az, hogy Magyarország versenygazdaságként működik-e tovább, vállalva a vele járó kitettségeket és kockázatokat, vagy ismét az állami védelem mögé húzódik. Jelasity Radován felhívta a figyelmet arra, hogy a választások után hirtelen szinte mindenki a piacgazdaság és a verseny híve lett, beleértve azokat is, akik korábban az állami beavatkozások kedvezményezettjei voltak. Kérdéses azonban, hogy valóban értik-e, mit jelent a valódi piaci verseny.
Jelasity Radován szerint a gazdasági szereplők még mindig azt figyelik, hogy a választás utáni változások mennyire lesznek mélyrehatóak, és vajon egy kormány- vagy inkább rendszerváltásról van-e szó. Az Erste-vezér különösen fontosnak nevezte az egyenlő versenyfeltételek visszaállítását, felidézve a miniszteri kijelentést, miszerint Magyarországon "lejt a pálya". Ezt a helyzetet sokáig elfogadottnak tekintették, sőt, még magyarázatot is fűztek hozzá. Iván Gábor, az Európai Unió Tanácsának igazgatója szerint hihetetlen, hogy 36 évvel az első rendszerváltás után ismét a piacgazdaság alapjairól kell beszélni. Hangsúlyozta, hogy nem csupán az intézmények helyreállítása a feladat, hanem a verseny tiszteletének és a piaci működéshez szükséges társadalmi szemléletnek az újraépítése is.
Bod Péter Ákos szerint a szemlélet formálható, de a várakozások gyakran előreszaladnak, majd beleütköznek a valóságba, ami visszacsapást eredményez. Egy 1995-ös felmérés, a Bokros-csomag után, megmutatta, hogy a magyar válaszadók az ukránokhoz hasonló arányban várták az államtól az árak meghatározását, ami a piacgazdaságban való csalódottságot tükrözte. A szemlélet megváltoztatásához a tankönyvi ismeretek önmagukban nem elegendőek; a megélt tapasztalatnak kellene megmutatnia, hogy a szabályok kiszámíthatóak, a pálya nem lejt, a sikert nem büntetik utólag különadókkal, és a veszteséges szereplőket sem mentik meg automatikusan. Felmerül a kérdés, mi lesz azokkal a vállalatokkal, amelyek korábban folyamatosan állami megrendelésekhez és kedvezményekhez jutottak. Bod szerint ezek a cégek "zombisodhatnak", átállhatnak, széteshetnek, vagy felvásárlás áldozatául eshetnek, az eredmény a vállalat vezetésétől függ.
Sass Magdolna, az ELTE KRTK Világgazdasági Intézetének igazgatója úgy látja, Magyarországon régiós és európai összehasonlításban is "kevés a piac és sok az állam". A tervezett vagyonvisszaszerzési folyamatok átmenetileg tovább növelhetik az állami tulajdont, miközben a világgazdasági válságok, a nagyhatalmi verseny és az iparpolitikák nemzetközi megerősödése szintén a nagyobb állami szerepvállalás irányába mutatnak. Ez nem kedvez a piac térnyerésének, bár Sass szerint a külföldön tanuló és dolgozó fiatalok reményt jelenthetnek, hazatérve olyan tapasztalatokat hozhatnak, amelyekből megtanulható a valódi piacgazdaság működése. A kutató hangsúlyozta, hogy a szabályozás önmagában nem rossz, egy kiszámíthatóan szabályozott piac sokkal jobb annál, mint amikor a pálya egyes szereplők javára lejt. Az euró bevezetésével kapcsolatban Jelasity Radován elsősorban a magyar vállalatok alkalmazkodási nehézségeire figyelmeztetett. Szerinte sok cég nyereségének egy része az elmúlt tíz-tizenöt évben az árfolyammozgásokból származott, és az euró bevezetése után a valódi, közvetlen versenyben kellene helytállniuk. Ezért Jelasity szerint minél hamarabb meg kell kezdeni a felkészítésüket. Sass Magdolna a szlovák euróbevezetés tapasztalataira hivatkozva óvatosságra intett, hangsúlyozva, hogy az euró nem lehet öncél, és önmagában nem oldja meg a gazdaság strukturális problémáit. Bod Péter Ákos ezzel szemben úgy vélte, az euró bevezetését ma már aligha lehet elkapkodni, hiszen az euróövezethez csatlakozni kívánó régiós országok közül sokan régen Magyarország elé kerültek.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása