Hétfő nulla órától Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke vette át a köztársasági elnöki teendőket, miután Sulyok Tamás megbízatása megszűnt az Alaptörvény 17. módosításának hatályba lépésével. Az ideiglenes időszakban, amely legfeljebb 38 napig tarthat, az új államfő hivatalba lépéséig a házelnök gyakorolja az elnöki jogköröket. Forsthoffer Ágnes ígéretet tett arra, hogy feladatait kiegyensúlyozottan, pártatlanul és az ország érdekeit szolgálva látja el.
Az átmeneti időszakban az Országgyűlés elnöke nem gyakorolhatja országgyűlési képviselői jogait, így nem vehet részt a parlamenti szavazásokon. Házelnöki teendőit Hallerné Nagy Anikó, a Tisza Párt soproni képviselője látja el, akiről a parlament szavaz. Az elnök hiánya nem veszélyezteti a Tisza Párt kétharmados többségét.
A korábban megszavazott fizetéscsökkentés után júliustól az Országgyűlés elnöke bruttó 3,8 millió forintot keres, a köztársasági elnöki tisztség pedig ennek 1,1-szeresére, bruttó 4,19 millió forintra jogosít. A Sándor-palota és az Országgyűlés Hivatala nem adott tájékoztatást Forsthoffer irodájának áthelyezéséről vagy hivatalos programjairól.
Ez a helyzet nem példa nélküli a magyar politikai életben, hiszen Kövér László, az Országgyűlés elnöke korábban már kétszer is betöltötte ideiglenesen a köztársasági elnöki posztot. 2012-ben Schmitt Pál lemondása után harminchét napig, 2024-ben Novák Katalin távozása után pedig nyolc napig volt ideiglenes államfő, mielőtt Sulyok Tamás elfoglalta a Sándor-palotát.
A korábbi gyakorlat szerint az ideiglenes házelnök nem tette át székhelyét az Országházból a Sándor-palotába, és csak a halaszthatatlan programokon vett részt. Akkoriban Kövér László jövedelme sem változott az átmeneti időszakban, a sajtófőnök közlése szerint.
Az Alaptörvény alapján az Országgyűlésnek harminc napon belül titkos szavazással új köztársasági elnököt kell választania. Forsthoffer helyettesítése így legfeljebb augusztus 26-ig tarthat, ami a 38 napos maximális időkeretet jelenti.
Az átmeneti időszakban Forsthoffer Ágnes köztársasági elnökként a Magyar Honvédség főparancsnoka lesz, és ő képviseli Magyarországot a diplomáciai tárgyalásokon. Az egyik legfontosabb, nem protokolláris feladata a törvények aláírása és kihirdetése, amelyeket az Országgyűlés megszavazott.
Amennyiben nem ért egyet egy jogszabállyal, élhet vétójogával, visszaküldve azt a parlamentnek megfontolásra, vagy elküldheti az Alkotmánybíróságnak normakontrollra. Ugyanakkor a Tisza Párt alelnökeként nem valószínű, hogy élne ezzel a jogával, ahogy az elnöki kegyelmi jogkörével sem.
Helyettesítő elnökként felszólalhat az Országgyűlés ülésein, törvényt és országos népszavazást kezdeményezhet, valamint számos személyügyi döntést is hozhat. Javaslatot tehet a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének, a legfőbb ügyésznek és az alapvető jogok biztosának személyére, továbbá kinevezheti a minisztereket, bírákat, a Magyar Nemzeti Bank elnökét és alelnökeit, valamint a Költségvetési Tanács elnökét.
Az aranykonvoj-ügyben az ukrán pénzszállítókat képviselő ügyvédek már hétfőn hivatalvesztési eljárás megindítását kezdeményezték a legfőbb ügyésszel szemben Forsthoffernél. Az átmeneti időszakban azonban aligha várhatóak ilyen jellegű kinevezések vagy jelentős személyügyi döntések.
Az átmeneti időszak várhatóan rövidebb lesz a maximális 38 napnál, hiszen Magyar Péter korábban azt ígérte, hogy augusztus 20-a előtt már biztosan lesz új köztársasági elnök. A Tisza Párt vezetője már találkozott Polgár Judit ötszörös sakkolimpiai bajnokkal, nemzetközi nagymesterrel, és megkérdezte, kész-e új szerepben szolgálni a hazát az új Alkotmány elfogadásáig.
Az új köztársasági elnök hivatalba lépése után Forsthoffer Ágnes visszatér az Országgyűlés elnöki posztjára. Az őt helyettesítő Hallerné Nagy Anikó pedig ismét az Országgyűlés alelnöki feladatait látja majd el.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása