Idén július 23-án hirdetik ki a felsőoktatási felvételi ponthatárokat, ami hagyományosan élénkíti az albérletpiacot, hiszen a frissen felvételt nyert hallgatók jelentős része lakhatási megoldás után néz. A legtöbb egyetemvárosban a kollégiumi férőhelyek száma ugyanis messze nem elegendő, így sok diák számára a kiadó lakások piaca jelenti az egyetlen lehetőséget az új otthon megtalálására. A zenga.hu elemzése részletesen vizsgálta az aktuális albérletkínálatot, a bérleti díjak tavaly óta bekövetkezett változásait, és hasznos tanácsokkal látja el a leendő egyetemistákat a bérleti szerződés aláírása előtt.
Érdekesen alakult a kiadó lakások piaca az elmúlt egy évben, különösen Budapesten. A főváros számos kerületében nőtt a kiadó ingatlanok száma, ami részben az Otthon Start programnak tulajdonítható. Ennek a programnak köszönhetően sok korábbi bérlő saját lakást vásárolt, így az általuk bérelt ingatlanok ismét elérhetővé váltak a piacon. Budapest belvárosában, az V. és VI. kerületben közel 25 százalékkal, a XIII. kerületben pedig 14 százalékkal bővült a kínálat. Vidéki egyetemvárosokban is hasonló tendenciák figyelhetők meg: Győrben 44 százalékkal, Pécsen pedig 25 százalékkal több kiadó lakást hirdetnek most a zenga.hu-n 2025-höz képest. Kivételt képez azonban Szeged, ahol a megnövekedett kereslet hatására egyharmaddal kevesebb kiadó lakás érhető el idén, mint tavaly. A kínálat bővülése összességében kedvező hír az egyetemisták számára, hiszen a szűkös kollégiumi férőhelyek miatt sokan kénytelenek albérletben lakni.
Az árak tekintetében is változások tapasztalhatók. Bár júniusban országosan 0,9, Budapesten pedig 1,1 százalékkal nőttek a bérleti díjak havi szinten, az éves drágulás üteme visszafogottabb. Országosan 5,2, a fővárosban pedig 4,7 százalékos volt az emelkedés éves összevetésben, ami az elmúlt négy év legvisszafogottabb nyár eleji adata. Ez a folyamat azt jelzi, hogy a jó ár-érték arányú lakásokat már a főszezon előtt elkapkodták, míg a túlárazott ingatlanok lassabban találnak bérlőre. Jelenleg Budapesten az átlagos havi bérleti díj 260 ezer forint körül alakul, míg a nagyobb vidéki egyetemvárosokban 200 ezer forint körüli összegekre lehet számítani. A mérséklődő árdinamika mellett azonban a kínálat szűkülése is jellemző. Június eleje és július eleje között országosan 2,6, Budapesten pedig 3,4 százalékkal csökkent a kiadó lakáshirdetések száma. Ez azt jelenti, hogy bár még mindig több mint 15 ezer ingatlan közül válogathatnak a bérlők, a korábbi évekhez képest kevesebb idejük marad a legjobb ajánlatok kiválasztására.
Az egyetemistáknak különösen fontos, hogy alaposan körültekintőek legyenek a szerződéskötés előtt. Nem elegendő csupán a lakbért figyelembe venni, hanem a teljes havi költségcsomagot kell vizsgálni, beleértve a közös költséget, rezsit, internetet, esetleges parkolást vagy kötelezően bérelendő tárolót. Gyakori, hogy a lakbéren felül 20-45 ezer forintos extra havi teherrel kell számolni. Fontos továbbá, hogy a tulajdonosok gyakran kérnek legalább 12 hónapos szerződést, két havi kauciót, sőt néha közjegyzői okiratba foglalt megállapodást is. Érdemes ellenőrizni, hogy a tényleges tulajdonossal vagy a haszonélvezővel történik-e a szerződéskötés, és javasolt minél részletesebb bérleti szerződést kötni.
Ami a keresett lakástípusokat illeti, a diákok jellemzően a 30-55 négyzetméteres, 1-2 szobás, bútorozott vagy legalább gépesített, jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező, egyetemekhez közeli ingatlanokat preferálják. Különösen népszerűek azok a lakások, ahol a két szoba külön nyílik, mivel ez megkönnyíti a lakótársi együttélést. A piac már a ponthatárok kihirdetése előtt, május-júniusban megmozdul, így aki biztosra megy és csak a felvétel tudatában kezd el keresgélni, az könnyen lemaradhat a legjobb lakásokról.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása