A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a várakozások szerint újabb kamatdöntés előtt áll, melynek során 25 bázisponttal csökkentheti az alapkamatot, 5,75%-ra. Ez a lépés összhangban lenne a jegybank korábbi kommunikációjával, mely egy "mini kamatcsökkentési ciklust" vetített előre. A döntés a forint árfolyamára és a befektetői hangulatra is hatással lehet, miközben a globális és hazai gazdasági tényezők egyaránt befolyásolják a monetáris politika irányát.
A júniusi kamatdöntő ülésen az MNB már 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, ami megfelelt a piaci várakozásoknak. A jegybank azonban meglepetést okozott azzal, hogy az idei inflációs előrejelzését jelentősen, 3,8%-ról 1,8%-ra vágta vissza. Ezt követően Varga Mihály jegybankelnök nyíltan beszélt a jövőbeli kilátásokról, jelezve, hogy a júliusi és augusztusi üléseken is 25 bázispontos vágás várható.
Ez a "mini kamatcsökkentési ciklus" azt jelentené, hogy az alapkamat már szeptemberre elérheti a korábban csak az év végére várt 5,5%-ot. A piaci elemzők egyöntetűen újabb 25 bázispontos vágásra számítanak a mostani ülésen, ami 5,75%-ra csökkentené az irányadó rátát. Az év végi alapkamat-előrejelzések széles skálán, 3,75% és 5,5% között szóródnak a szakértők körében.
A monetáris politika alakulását több tényező is befolyásolja. Az elmúlt hónapban a júniusi inflációs adat kedvező meglepetést hozott, hiszen a várt emelkedés helyett 1,8%-ról 1,7%-ra csökkent az áremelkedési ütem. Ez azt jelzi, hogy az inflációs nyomás továbbra is rendkívül alacsony, ami teret enged a kamatcsökkentéseknek.
Ugyanakkor a közel-keleti háború kiújulása, az amerikai-iráni konfliktus eszkalálódása és a Hormuzi-szoros körüli feszültségek bizonytalanságot okoznak. Bár az olajárak egyelőre nem ugrottak meg drasztikusan, a geopolitikai kockázatok növelhetik az MNB óvatosságát. Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Központjának vezetője szerint a júliusi kamatcsökkentés szinte borítékolható, de a közlemény hangvétele óvatosabb lehet a geopolitikai helyzet miatt.
A korábbi döntés kedvezőbb körülmények között született, amikor a közel-keleti konfliktus enyhülni látszott, és tárgyalások folytak. Az MNB legutóbbi inflációs projekciójának megfelelt a júniusi adat, így az nem indokol extra lazítást, de nem is akadályozza a tervezett vágást. Nagy János, az Erste Bank szakembere szerint a sajtótájékoztatón érdekes lehet, hogyan kommentálja a jegybank a kormány költségvetési pályáját.
Az alacsony infláció, a viszonylag erős forint és az ország kockázati megítélésének javulása, melyhez hozzájárulnak az uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei, mind támogatják az előre bejelentett kamatcsökkentést. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő közgazdásza szerint a közel-keleti konfliktus kiújulása egyelőre nem akadálya a kamatvágásnak.
Az ING Bank elemzője kiemelte, hogy az infláció nem akadálya, hanem támogatója a további kamatvágásoknak, mivel a jegybank által várt gyorsulás elmaradt. A piaci stabilitás is kulcsfontosságú: bár az euró-forint árfolyam visszatért a 350-360-as sáv felső részébe, a forint meglepően ellenállónak bizonyult. A szakértők szerint a kamatcsökkentés negatívan érintheti a forintot, de a pozitív reálkamat fennmaradása miatt a befektetők többsége elfogadhatja a jegybank döntését.
Nemzetközi összevetésben a 6%-os magyar kamat még mindig magasnak számít. Regős Gábor rámutatott, hogy hasonló alapkamatot csak Románia tart fenn, ahol azonban az infláció jóval magasabb (10,4%), és a politikai bizonytalanság is jelentős. Csehországban 3,75%, Lengyelországban pedig 1,5% az alapkamat, alacsonyabb infláció mellett. Ez a kamatkülönbség továbbra is vonzóvá teszi a forintot a befektetők számára.
A szakértők szerint a forint további jelentős erősödésére már nincs tér a jelenlegi szintről, a legoptimistább előrejelzések is 340-es árfolyamot jeleznek a következő egy évre. Felfelé a 360-370-es szint jelentheti a csúcsot az euró-forint árfolyamban, ami azt sugallja, hogy a közelmúltbeli gyengélkedés várhatóan átmeneti lesz, és a deviza visszatér korábbi sávjába. Becsey Zsolt, az Unicredit Bank elemzője szerint a közel-keleti konfliktus kiújulása megviselte a forintot az erős pozícionáltság miatt, de a Monetáris Tanács valószínűleg nem fogja ezt döntő faktorként értékelni.
Árokszállási Zoltán szerint a nyári időszakot követően néhány hónapnyi kivárás jöhet, így az év végére az 5,5%-os alapkamat stabilizálódhat, majd 2027-ben 5%-ra csökkenhet. Ennél alacsonyabb kamatpályára csak akkor van esély, ha a közel-keleti helyzet tartósan stabilizálódik, és a kormány őszi költségvetési hiánycsökkentési tervei megerősítik a befektetők bizalmát az euróbevezetés belátható időn belüli elérhetőségét illetően. Az MNB kommunikációjában várhatóan már a szeptemberi ülés kerül előtérbe, és ha a külső környezet nem romlik jelentősen, valamint a hazai kockázati megítélés kedvező marad, a jegybank nyitva hagyhatja az ajtót a további lazítás előtt.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása