{ "cim": "Kormányzati törvénycsomag a KEKVA vagyon visszaszervezéséről és egyetemi autonómiáról", "bevezeto": "Az igazságügyi miniszter bejelentette, hogy a kormány törvénycsomaggal szervezi vissza az állami fenntartásba a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokba (KEKVA) kiszervezett vagyont. A javaslat célja az egyetemi autonómia helyreállítása és a közösségi forrásokhoz való hozzáférés biztosítása is.", "cikk_html": "Görög Márta igazságügyi miniszter tájékoztatása szerint a kormány új törvénycsomagot terjeszt elő, amelynek célja a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokba (KEKVA) kiszervezett állami vagyon visszaszervezése.
A kezdeményezés egyúttal az egyetemi autonómia helyreállítását is célozza, válaszul az Európai Bizottság korábbi kritikáira, amelyek a KEKVA-k működését szabályozatlan privatizációként értékelték.Mi történt?A tervezett törvénycsomag alapjaiban alakítja át a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) rendszerét, valamint reformálja a vagyonnyilatkozati szabályokat. Az Európai Bizottság korábban a közérdekkel ellentétes, szabályozatlan privatizációként értékelte ezen alapítványok működését.Ennek hatására a kormány azt javasolja, hogy a korábban kiszervezett javak kerüljenek vissza az államhoz.
Az alapítványok által ellátott közfeladatok nem szűnnek meg, csupán állami feladatellátás keretében működnek tovább a jövőben, megóvva az állami vagyont.A felsőoktatási profillal nem rendelkező KEKVA-k esetében az állami vagyon visszavételét és az intézmények állami fenntartásba vételét augusztus 31-ig tervezi megvalósítani a kormány. Kizárólag az eredetileg is állami tulajdonban lévő vagyonelemek kerülnek vissza a költségvetéshez.Azokban az esetekben, ahol magánszereplők is hozzájárultak az alapítványi vagyonhoz, a magántőkét elkülönítik, és visszajuttatják az eredeti befizetőknek.HáttérA KEKVA-k rendszere az elmúlt években jött létre, számos állami intézményt, köztük egyetemeket is alapítványi fenntartásba helyezve.
Ezt a modellt az Európai Bizottság kritikusan szemlélte, aggályokat fogalmazva meg az átláthatóság, az összeférhetetlenség és az állami vagyon kezelésének módja kapcsán.Az Európai Unió részéről megfogalmazott kifogások következtében a magyar felsőoktatás és kutatásfejlesztés ideiglenesen elveszítette az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz való hozzáférését. Ez hátrányt jelentett a magyar hallgatók, oktatók és kutatók számára.A kormány mostani törvénycsomagja közvetlen válasz ezekre a nemzetközi elvárásokra.
A cél az, hogy a magyar intézmények ismét teljes joggal részesülhessenek a közösségi forrásokból.Miért fontos?A reformok egyik legfontosabb célja az egyetemi autonómia helyreállítása, amelynek érdekében megerősítik és visszaadják az egyetemi szenátusok jogköreit. Ez az intézményi önrendelkezés megerősítését jelenti, ami elengedhetetlen feltétele a hazai felsőoktatás és kutatásfejlesztés közösségi forrásokhoz való újbóli hozzáféréséhez.A szenátusi jogkörök visszaállítása nyomán a magyar hallgatók ismét részt vehetnek az Erasmus+ programban, a kutatók és fejlesztők pedig újból hozzáférhetnek a Horizont Európa forrásaihoz.A jövőben egységes törvényi szabályozás garantálja majd a hallgatói képviseletet és az egyetemi közösség részvételét a döntéshozatali folyamatokban.
A rektorok kiválasztása minden egyetemen a szenátus kizárólagos jogosítványa lesz, melynek tagjait maga az egyetemi közösség választja meg egységes szabályok alapján.KitekintésA felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok esetében hosszabb átmeneti időszakot határoz meg a törvényjavaslat. Az egyetemeket fenntartó alapítványok strukturális és szervezeti átalakításának végső határideje 2027.
augusztus 1. A kormány célja, hogy a változások zökkenőmentesek legyenek, és ne befolyásolják negatívan
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása