Az igazságügyi miniszter bejelentette, hogy a kormány átfogó törvénycsomagot terjeszt elő. Ennek célja a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokba (KEKVA) kiszervezett állami vagyon visszaszervezése, valamint az egyetemi autonómia helyreállítása. A javaslat alapjaiban alakítja át az alapítványi rendszert és a vagyonnyilatkozati szabályokat.
A kormány tervei szerint az állami tulajdonban lévő javak visszakerülnek a költségvetéshez. Az alapítványok által eddig ellátott közfeladatok nem szűnnek meg, hanem állami feladatellátás keretében működnek tovább. Ezáltal az állami vagyon védelme is biztosítottá válik.
A felsőoktatási profillal nem rendelkező KEKVA-k esetében a vagyon visszavételét és az intézmények állami fenntartásba vételét augusztus 31-ig kívánják megvalósítani. Fontos, hogy kizárólag az eredetileg is állami tulajdonban lévő vagyonelemek kerülnek vissza a költségvetéshez. Amennyiben magánszereplők is hozzájárultak az alapítványi vagyonhoz, a magántőkét elkülönítik és visszajuttatják az eredeti befizetőknek.
A felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok esetében hosszabb átmeneti időszakot javasol a törvényjavaslat. A cél az, hogy a strukturális átmenet zökkenőmentes legyen, és a változások ne érintsék hátrányosan a hallgatókat, oktatókat és kutatókat a tanévkezdés során. Ezen alapítványok átalakításának végső határideje 2027. augusztus 1.
Az Európai Bizottság korábban kritikusan értékelte a közérdekű vagyonkezelő alapítványok működését. Az EB a rendszert közérdekkel ellentétes, szabályozatlan privatizációként jellemezte. A kormány a mostani lépéssel erre a kritikára reagálva javasolja a korábban kiszervezett javak államhoz való visszakerülését.
A reformok egyik fő motivációja az is, hogy a hazai felsőoktatás és kutatásfejlesztés ismét teljes joggal részesülhessen a közösségi forrásokból. Az egyetemi autonómia helyreállítása kulcsfontosságú ehhez.
A javaslat egyik legfontosabb célja az egyetemi autonómia helyreállítása és az intézményi önrendelkezés megerősítése. Ennek érdekében megerősítik és visszaadják az egyetemi szenátusok jogköreit. A szenátusok tagjait maga az egyetemi közösség választja majd meg, egységes, törvényben garantált szabályok alapján.
A rektorok kiválasztása minden egyetemen a szenátus kizárólagos jogosítványa lesz. Azokon az intézményeken, ahol a jelenlegi struktúra nem felel meg ezeknek az előírásoknak, új szenátust kell választani. Ez a lépés elengedhetetlen a nemzetközi programokhoz való hozzáférés szempontjából.
A szenátusi jogkörök visszaállítása nyomán a magyar hallgatók ismét részt vehetnek az Erasmus+ programban. Emellett a hazai kutatók és fejlesztők újból hozzáférhetnek a Horizont Európa forrásaihoz. A jövőben egységes törvényi szabályozás garantálja majd a hallgatói képviseletet és az egyetemi közösség részvételét a döntéshozatali folyamatokban.
Bár a felsőoktatási alapítványok átalakításának végső határideje 2027. augusztus 1., bizonyos intézkedések már korábban életbe lépnek. 2026-tól jelentősen szigorodnak az átláthatósági, az összeférhetetlenségi és a vagyonnyilatkozati szabályok. Ezen felül kötelezően újjá kell választani a kuratóriumokat is.
A kormány célja, hogy a változások zökkenőmentesek legyenek, különösen az egyetemi szférában. A reformok hosszú távon az intézményi önrendelkezés megerősítését és a nemzetközi tudományos együttműködés helyreállítását szolgálják. Az állami vagyon védelme és a közfeladatok folyamatos ellátása is kiemelt szempont a tervezett törvénycsomagban.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása