A magyar fizetőeszköz, a forint, jelentős gyengülést mutatott a múlt héten, miután a nemzetközi befektetői hangulat romlott a Közel-Keleti geopolitikai kockázatok felerősödése miatt. Az euró árfolyama a hét eleji 357 forint alatti szintekről 364 forint fölé emelkedett péntekre, átlépve átmenetileg a 365-ös határt is. Hasonló mértékű gyengülésre legutóbb az áprilisi választásokat követően volt példa.
A forint nem csupán az euróval szemben, hanem a dollárral szemben is értékét vesztette. Míg a hét elején az amerikai deviza 311-312 forint körül mozgott, addig péntekre már 319 forint fölé erősödött. Rodic Ádám, az MBH Bank makrogazdasági elemzője szerint a forint most először mutatott tartósabb gyengeséget a választások óta, amit a közel-keleti konfliktus, az emelkedő energiaárak, a kamatcsökkentési várakozások és a költségvetési kockázatok együttesen okoztak.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője is a közel-keleti konfliktus eszkalációját jelölte meg a forint gyengülésének elsődleges okaként. Kiemelte, hogy a magyar fizetőeszköz a régiós devizáknál is nagyobb mértékben gyengült, például a lengyel zlotyval szemben is mintegy 1,6 százalékot veszített értékéből. Ez részben az elmúlt hónapokban felépült spekulatív forintpozíciók lezárásával magyarázható, melyek a nemzetközi hangulat romlásával gyorsították a leértékelődést.
Az amerikai inflációs adat keddi közzététele rövid ideig enyhülést hozott, mivel a vártnál kedvezőbb, 3,5 százalékos júniusi érték csökkentette a további amerikai kamatemelések valószínűségét. Ez átmenetileg gyengítette a dollárt és támogatta a forintot, de a hatás nem volt elegendő a geopolitikai bizonytalanság okozta nyomás ellensúlyozására. Varga Mihály jegybankelnök pénteki nyilatkozata, miszerint a forint 355-360 forint között stabilizálódott, ellentétbe került a piaci folyamatokkal, mivel az euró árfolyama órákon belül ismét 360 forint fölé emelkedett.
A forint "mézes hetei" a nemzetközi helyzet romlásával értek véget. Az elmúlt időszakban a magyar deviza kifejezetten jól teljesített, azonban a múlt heti, vártnál kedvezőtlenebb költségvetési előrejelzés megtörte ezt a lendületet. Bár Regős Gábor szerint a forint továbbra sem tekinthető érdemben alulértékeltnek, a múlt heti mozgás már egyértelmű és számottevő gyengülést jelentett.
A Közel-Keleten kiújult konfliktus, különösen az iráni helyzet alakulása, kulcsfontosságú tényezővé vált a befektetői kockázatvállalási hajlandóság szempontjából. Az iráni konfliktus potenciális eszkalációja, amely akár a Vörös-tenger hajózási útvonalainak korlátozását is magával hozhatja, jelentős bizonytalanságot okoz a piacokon. Az olajárak is emelkedtek, a Brent típusú kőolaj hordónkénti ára egy hét alatt 76 dollárról megközelítőleg 87 dollárra nőtt, jelezve a magas geopolitikai kockázati prémiumot.
A forint árfolyamának ingadozása és gyengülése közvetlenül befolyásolja a magyar gazdaságot, többek között az importált termékek árát és az inflációt. Rodic Ádám szerint a közel-keleti konfliktus, az emelkedő energiaárak és a költségvetési kockázatok együttesen jelennek meg a piaci árazásokban, ami tartósabb gyengeséget okozhat. Az MBH Bank elemzői továbbra is 360 forint körüli euróárfolyam-stabilizációval számolnak a következő hónapokban, de rövid távon fokozott ingadozást prognosztizálnak.
Regős Gábor rávilágított arra, hogy a spekulatív pozíciók lezárása felerősítette a forint leértékelődését, ami azt jelzi, hogy a deviza érzékenyen reagál a nemzetközi hangulat változásaira. A magyar deviza sérülékenysége a külső eseményekre továbbra is fennáll, ami megnehezíti a megbízható rövid távú előrejelzést. A jegybanki kommunikáció is kulcsfontosságú lehet a piaci bizalom fenntartásában.
A következő hét is izgalmakat tartogat a pénzpiacok számára. A befektetők figyelme továbbra is a Közel-Keleten zajló eseményekre összpontosul, amelyek alakulása döntően befolyásolhatja a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóságot és ezen keresztül a forint árfolyamát. Két fő forgatókönyv lehetséges: a konfliktus eszkalációja vagy a feszültségek enyhülése.
A geopolitikai fejlemények mellett a jegybankok döntései is meghatározóak lesznek. Kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB), csütörtökön pedig az Európai Központi Bank (EKB) tart kamatdöntő ülést. Az MNB júniusban 25 bázisponttal, 6 százalékra csökkentette az alapkamatot, és további hasonló lépéseket jelzett előre. Az infláció mérséklődése és a régiós összevetésben magas magyar kamatszint továbbra is indokolja ezt az irányt, azonban a forintgyengülés és a geopolitikai kockázatok óvatosabb kommunikációt tehetnek szükségessé.
Az EKB júniusban 25 bázisponttal, 2,25 százalékra emelte a betéti kamatot, részben az energiaárak emelkedése miatti inflációs kockázatokra válaszul. A mostani ülésen az a kérdés, hogy az EKB további szigorítást tart-e szükségesnek, vagy kivár. A makrogazdasági adatközlések, mint a júniusi magyar munkaerőpiaci adatok vagy az Eurostat építőipari és államháztartási számai, várhatóan háttérbe szorulnak a geopolitikai és jegybanki hírek mellett, de fontos támpontokat adhatnak a gazdasági környezet megítéléséhez.
Az elemzők szélesebb árfolyamsávokat prognosztizálnak a következő időszakra. Regős Gábor 355 és 372 forint közötti euróárfolyamot tart lehetségesnek, míg Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője 355-370 forint közötti euróárfolammal és 305-325 forint közötti dollárárfolyammal számol. Ez arra utal, hogy a forint számára továbbra is fokozottan bizonytalan időszak következik, nagyobb árfolyamkilengésekkel.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása