Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke szombaton aláírta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását. Ez a lépés az államfő megbízatásának megszűnését eredményezi, várhatóan hétfőn éjfélkor. Az Országgyűlésnek ezt követően harminc napon belül új köztársasági elnököt kell választania.
Az államfő a Facebook-oldalán jelentette be a döntését, mely szerint az alkotmánymódosítás hatálybalépése után a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. Jogköreit átmenetileg az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes látja el az Alaptörvény rendelkezései szerint. Az Országgyűlésnek harminc napon belül új államfőt kell választania, akinek megbízatása az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre szól.
Sulyok Tamás bejegyzésében kiemelte a jog tiszteletének és a jogállamiság elvének alapvető fontosságát, hangsúlyozva, hogy minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető. Az Alaptörvény 17. módosítását, amely egyetlen mondattal szünteti meg a hivatalban lévő elnök megbízatását, példátlan esetnek nevezte a rendszerváltás utáni magyar demokrácia történetében. Ezt a lépést a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes példájának minősítette.
Az elnök szerint az állami szervek közötti kölcsönös tisztelet és együttműködés elengedhetetlen a civilizált és jogállami működéshez, ami magában foglalja az intézmények alkotmányos szerepének tiszteletben tartását. A közhatalom fenyegetéssel, nyomásgyakorlással vagy alkotmányos szabályok megkerülésével történő célkitűzése ellentétes ezzel az elvvel. A lemondását követelő, elmozdítással fenyegető üzenetekre válaszul a hivatalban maradást választotta az alkotmányos rend és az államfői intézmény tekintélyének védelmében.
Sulyok Tamás álláspontja szerint az alkotmánymódosítások tartalmi kérdéseivel kapcsolatban sem a köztársasági elnök, sem az Alkotmánybíróság nem jogosult védelemre, így tartalmi kontroll nem érvényesülhet. Az alkotmányozó hatalom szabadon dönthet az Alaptörvény tartalmáról és az alkotmányos értékek melletti kiállásról vagy azok elutasításáról. Jogi lehetőségeinek és lelkiismeretének alapos mérlegelése után írta alá a módosítást, mivel az aláírás megtagadása jogsértésnek minősült volna, ezzel eleget téve alkotmányos kötelezettségének.
Az államfő szerint a döntésért a kizárólagos felelősség az alkotmánymódosító hatalmat terheli, és kijelentette, hogy ezzel a lépéssel az 1956 örökségéből a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam megszűnt. Úgy véli, megszűnt a köztársasági elnök rendszerváltás óta változatlan legitimitása is, mivel a következő államfő egy alkotmányos értékeket sértő eljárással elmozdított elnök helyébe lép. Ezáltal a köztársasági elnöki intézmény a végrehajtó hatalom és a politika kiszolgáltatottjává válik, közjogi szerepe elhalványul, és megszűnik féket vagy ellensúlyt képezni.
Az Alaptörvény módosítása számos egyéb jelentős változást is bevezet a magyar jogrendszerben. Ezek közé tartozik az országgyűlési képviselői mandátum 12 éves, vagy három ciklusos időkorlátja, valamint az alkotmánybírók 70 éves életkori határa. Emellett lehetővé teszi a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívását, továbbá a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását.
Sulyok Tamás jogi végzettsége és pályafutása kiemeli a jogállamisággal kapcsolatos álláspontjának súlyát. 1980-ban szerzett jogi diplomát a Szegedi Tudományegyetemen, majd 2013-ban PhD-fokozatot, kutatási témája az ügyvédség alkotmányjogi helyzete volt. Pályafutása során bírósági fogalmazóként, jogtanácsosként és ügyvédként is dolgozott, valamint alkotmányjogot oktatott a Szegedi Tudományegyetemen, mielőtt 2014-ben az Alkotmánybíróság tagjává választották.
A módosítás hatálybalépését követően az Országgyűlésnek harminc napon belül meg kell választania Magyarország új köztársasági elnökét. Sulyok Tamás szerint ez az esemény mély sebet ejt a demokrácián és a hatalmi ágak szétválasztásán, veszélyeztetve a szabad társadalom alapértékeit. Az elnök a bejelentésében hangsúlyozta az emberi méltóság és az intézmények alkotmányos szerepének tiszteletének fontosságát.
A következő államfő megbízatása az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre szól majd. Ez a változás alapvetően befolyásolhatja a köztársasági elnöki intézmény jövőbeli szerepét és legitimitását a magyar közjogi rendszerben, ahogy azt Sulyok Tamás is jelezte. Üzenetében arra buzdított, hogy becsüljük meg mindazt, ami összetart bennünket, és szeressük Magyarországot.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása