Több hónapos politikai nyomásgyakorlás és egy Alaptörvény-módosítás eredményeként Sulyok Tamás leköszönt köztársasági elnöki tisztségéről. A szombat esti bejelentés szerint aláírta azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi a mandátuma megszűnését. Ezzel egy több hónapos politikai végjáték zárult le, amelynek során az államfő népszerűtlensége is nyilvánvalóvá vált.
Sulyok Tamás lemondását megelőzően Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke többször is nyilvánosan felszólította az államfőt távozásra. A választási kampány során Orbán Viktor bábjának nevezte, és bírálta, amiért nem foglalt állást fontos ügyekben, például egy korábbi miniszterelnöki beszéd vagy a titkosszolgálati bevetés kapcsán. Az április 12-i választás éjszakáján, majd másnap egy sajtótájékoztatón is megismételte lemondásra való felhívását.
Egy személyes találkozó alkalmával Magyar Péter közölte Sulyokkal, hogy önkéntes távozás hiányában az Alaptörvény módosításával fogják eltávolítani. Májusban, a parlament alakuló ülésén ismét kritizálta az államfőt, és május 31-ig adott határidőt a lemondásra. Mivel Sulyok nem mondott le önként, a tiszás többségű parlament július 13-án megszavazta az Alaptörvény 17. módosítását, amely lehetővé tette a köztársasági elnök elmozdítását.
A Fidesz kérése és a Sándor-palota előtti tüntetés ellenére Sulyok Tamás öt napon belül aláírta a módosítást. Bár közleményben jelezte, hogy nem ért egyet a döntéssel, mandátuma ezzel megszűnt. Az Országgyűlésnek 30 napon belül új köztársasági elnököt kell választania.
Sulyok Tamást 2024 februárjában választotta köztársasági elnökké az akkori, fideszes többségű Országgyűlés. Novák Katalint váltotta, aki a bicskei gyermekotthon pedofíliáért elítélt igazgatóját segítő K. Endrének adott kegyelem miatt kényszerült lemondásra. Kinevezése előtt Sulyok az Alkotmánybíróság elnöke volt, és Orbán Viktor javasolta őt a Fidesz-KDNP jelöltjeként.
Kocsis Máté akkori fideszes frakcióvezető Sulyokot a nemzet egységét leginkább kifejező, tekintélyes jogászként jellemezte. Azonban több ellenzéki párt, köztük a Momentum, a Demokratikus Koalíció és a Mi Hazánk, a köztársasági elnöki pozíció kiüresítését látta Sulyok jelölésében. A politológus Milbacher Dániel szerint egy ismeretlen karakter jelölése azt sugallta, hogy a tisztség nem fontos.
Sulyok beiktatása után nem sokkal magyarázkodnia kellett apja, Sulyok László 1944-es cikkével kapcsolatban, amelyben a zsidók deportálásáról írt. Sulyok Tamás nemtelen támadásnak nevezte a vádakat, és apját szociálisan érzékeny, hazafias, filoszemita emberként írta le. 2024 májusában Dobrev Klára, a DK EP-listavezetője „köztörvényes bűnözőnek” nevezte Sulyokot, állítva, hogy ügyvédként közreműködött a csongrádi földmaffia tevékenységében. A Sándor-palota visszautasította a vádakat, és jogi lépéseket helyezett kilátásba.
Sulyok Tamás regnálása alatt a magyar köztársasági elnökök között szokatlanul népszerűtlennek bizonyult. A 21 Kutatóközpont májusi felmérése szerint népszerűtlensége megközelítette a kegyelmi botrány miatt lemondott Novák Katalinét. Korábban inkább súlytalanság jellemezte, mintsem népszerűtlenség.
Több esetben is feltűnést keltett hallgatása, például 2024-ben nem tartotta meg a hagyományos szilveszteri köszöntőt. 2024 novemberében, nyolc hónappal beiktatása után egy videó is készült, amelyben az utca embereit kérdezték arról, tudják-e, ki az államfő, utalva ezzel alacsony ismertségére. A nyilvánosság figyelmét rövid ideig pingpongozós és borsófőzelékes posztokkal próbálta felkelteni, amelyeket sokan a tisztség degradálódásának jeleként értelmeztek.
2025 márciusában, amikor Orbán Viktor miniszterelnök "áttelelő poloskákhoz" hasonlította a civil szervezeteket és a független sajtót, Sulyok Tamás ragaszkodott a hallgatáshoz. Ez még a Sándor-palota Kommunikációs Igazgatóságát is összezavarta, akik kezdetben az államfői kommentár hiányát azzal indokolták, hogy az elnök csak a társadalmi béke megbontása esetén szólal meg. Később felháborodottan utasították vissza, hogy az államfő véleményét közölték volna.
Más esetekben viszont akkor szólalt meg, amikor talán bölcsebb lett volna hallgatnia. 2025 március végén, miután Tóta W. Árpád publicista egy posztban "szatyor finghoz" hasonlította, Sulyok maga is kimondta a gúnynevet egy videóban. 2025 nyarán, a fesztiválokon skandált "mocskos Fidesz" rigmusokra reagálva üzent a fiataloknak, hogy "kiáltani akkor érdemes, ha a szó mögött ott a gondolat". Egy fontos ügyben, a munkácsi orosz rakétatámadás kapcsán is megszólalt 2025 augusztusában, de alig egy órával később törölte az "orosz" szót a posztból, annak ellenére, hogy Orbán Viktor is egyértelművé tette az orosz támadást.
Sulyok Tamás távozásával az Országgyűlésnek 30 napon belül új köztársasági elnököt kell választania. A 70 éves Sulyok 1980-ban diplomázott a Szegedi Tudományegyetem jogi karán, majd bírósági fogalmazóként, jogtanácsosként és ügyvédként dolgozott. 1998 és 2002 között a szegedi önkormányzatnál is betöltött pozíciót. Az ő elnöksége alatti események és a tisztség megítélése valószínűleg befolyásolják a jövőbeni államfőválasztást és a köztársasági elnöki intézmény szerepét a magyar politikában.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása