Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, ezzel lezárva saját államfői megbízatását és új fejezetet nyitva a magyar közjogi rendszerben. Ez a lépés egyidejűleg jelentős politikai sikert hozott Magyar Péter számára, ugyanakkor veszélyes alkotmányos precedenst is teremt a jövőre nézve. Az elemzők szerint a döntés hosszú távon befolyásolhatja a közjogi tisztségviselők függetlenségét és stabilitását.
Sulyok Tamás, miután aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, lemondott köztársasági elnöki tisztségéről. Az Index elemzője, Nagy Attila Tibor szerint ez a helyzet alkotmányjogilag és politikailag is elkerülhetetlen volt az államfő számára. A köztársasági elnök belátta, hogy alkotmányjogilag sakk-matt helyzetbe került, nem maradt más lehetősége.
A helyzet abszurditását az adja, hogy a jelenlegi kormánypárt, a Fidesz hozott létre egy olyan alkotmánymódosítást 2013-ban, amely kizárja az államfő számára az Alaptörvény módosításainak tartalmi felülvizsgálatát. Sulyok Tamás is erre hivatkozott nyilatkozatában, miszerint nem ért egyet a módosítással, de nincs alkotmányos lehetősége annak érdemi vizsgálatára.
Az államfő politikai mozgástere is jelentősen beszűkült az elmúlt időszakban. A Sulyok Tamást támogató Fidesz parlamenti mandátumainak kevesebb mint egyharmadával rendelkezik, ami gyengítette a pozícióját. Emellett az Alkotmánybíróság tagjainak majdnem fele, hét alkotmánybíró, elutasította az államfői indítvány tárgyalását.
Ez az indítvány lényegében előzetes felmentést kért volna Sulyok Tamás számára a módosítás aláírása alól, de a testület határozatképtelenné vált, így nem adott „menlevelet”. Hasonlóan, a Velencei Bizottság is megváltoztatta korábbi álláspontját, és nem volt hajlandó sürgősséggel napirendre venni az ügyet, ami tovább szűkítette az elnök lehetőségeit.
Nagy Attila Tibor szerint Magyar Péter és a Tisza párt jelentős politikai győzelmet aratott Sulyok Tamás aláírásával. Ez megnyitja az utat egy új, az új kormányzati többséggel szimpatizáló köztársasági elnök megválasztása előtt, aki várhatóan nem gördít majd akadályokat a fontosabb jogszabályok elé. Bár elméletileg lehetőség van egy politikailag független államfő megválasztására is, ez ellentétes lenne a Tisza párt céljaival, mely a NER maradványainak lebontását tűzte ki zászlajára.
A mostani Alaptörvény-módosítás aláírása nem csupán Sulyok Tamás, hanem más közjogi méltóságok megbízatásának megszűnését is jelenti. Ide tartozik Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint további három, hetvenedik életévét betöltött alkotmánybíró. Polt Péter eltávolítása különösen jelentős, mivel személye hosszú évek óta kritika tárgya volt a nem fideszes politikai erők és a nyilvánosság számára.
A módosítás emellett üzenetet küld azoknak a közjogi méltóságoknak is, akik Magyar Péter felszólítása ellenére sem mondtak le tisztségükről, mint például a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék vagy a Gazdasági Versenyhivatal elnöke. Ez azt sugallja, hogy a köztársasági elnök mellett más tisztségviselők mandátuma is megszüntethető egyetlen parlamenti döntéssel.
Az elemző felhívja a figyelmet arra, hogy az Alaptörvény mostani módosítása hosszú távon káros következményekkel járhat. Egy olyan közjogi vezető, aki joggal bízhat megbízatása kitöltésében, másként viselkedik, mint az, akinek folyamatosan attól kell tartania, hogy egy kétharmados parlamenti többség politikai döntéssel idő előtt megfoszthatja tisztségétől. Ez a bizonytalanság befolyásolhatja az érintettek döntéseit és függetlenségét.
Az állami vezetők idő előtti eltávolítására korábban már a Fidesz is szolgáltatott precedenst Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, valamint Jóri András adatvédelmi biztos megbízatásának megszüntetésével. A Tisza parlamenti többsége azonban még tovább ment azzal, hogy az Alaptörvény 17. módosítása egyetlen mondattal vetett véget a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának, három évvel annak lejárta előtt.
Ez az eszköz jól illeszkedik a magyar politikai hagyományokhoz, ahol a hatalomra kerülő erők gyakran igyekeznek kiszorítani ellenfeleiket a közjogi pozíciókból. Ez a folyamat növekvő frusztrációhoz és politikai feszültséghez vezethet, ami akadályozhatja a kormányzati működést. Az Alaptörvény 17. módosítását várhatóan még évtizedek múlva is emlegetni fogják, így a nap történelmi jelentőségűnek nevezhető.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása