Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy társadalmi párbeszédet kezdeményez a Szabadság téri német megszállási emlékmű jövőjéről. A szombaton közzétett felhívás szerint a vita lefolytatását követően a főváros és a kormány közösen hoz majd döntést az alkotás sorsáról. Az emlékmű, amely több mint egy évtizede áll a téren, a főpolgármester szerint megosztja a közvéleményt és torzítja a történelmi valóságot.
A főpolgármester a helyszínről bejelentkezve fejtette ki álláspontját, miszerint az emlékmű „végtelenül ízléstelen és végtelenül hazug”, és több mint 12 éve mérgezi a közterületet, valamint a közéletet. Karácsony Gergely két fő problémát emelt ki az alkotással kapcsolatban. Elmondása szerint az emlékmű azt a történelemképet sugallja, hogy Magyarországon a német megszállás előtt minden rendben volt, figyelmen kívül hagyva a korábbi zsidótörvényeket és a jogtiprás évtizedekkel korábbi kezdetét.
A főpolgármester hangsúlyozta, hogy a magyar állam aktívan közreműködött a magyar zsidóság elpusztításában. Kiemelte, hogy az a nézet, miszerint a holokausztot kizárólag a németek követték el a zsidókkal szemben, egy olyan hazugság, amelyet ki kell törölni a nemzeti emlékezetből. Karácsony Gergely szerint a holokausztban sajnos nagymértékben a magyar állam és a magyar állampolgárok vettek részt honfitársaink ellen. Éppen ezért az emlékmű teljes joggal váltotta ki minden érdemi társadalmi szereplő tiltakozását az elmúlt években.
Az emlékmű felállítása óta eltelt több mint tizenkét év, és a politikai változások nyomán újra felmerül a kérdés, hogy van-e helye ennek az alkotásnak a Szabadság téren. Karácsony Gergely személyes véleménye szerint nincs. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az emlékmű körüli vita egy pozitív fejleményt is eredményezett: az Eleven Emlékmű projektet.
Az Eleven Emlékmű keretében különböző magyar állampolgárok a saját családtörténetüket helyezték szembe a hivatalos emlékmű üzenetével. Emlékeiket és történeteiket ott elhelyezve mesélték el a magyarországi holokauszt valódi történelmét. Ez a kezdeményezés egyfajta ellenpontot képzett a vitatott alkotással szemben, és segített árnyalni a történelmi narratívát.
A főpolgármester jogos kérdésnek nevezte azt az aggodalmat, hogy az emlékmű egyszerű eltávolítása lehetőséget adhat a magyar szélsőjobbnak egyfajta sérelmi politika kialakítására. Ezért hangsúlyozta, hogy bármi is legyen a végső politikai döntés, azt egy alapos szakmai és társadalmi vita kell, hogy megelőzze. A párbeszéd célja, hogy elkerülje a további társadalmi megosztottságot és konszenzusra jusson a történelmi emlékezet kérdésében.
A vita fontossága abban rejlik, hogy nem csupán egy köztéri alkotás sorsáról van szó, hanem a nemzeti önismeret és a történelmi felelősségvállalás kérdéséről is. Az emlékmű üzenete, amely Karácsony szerint torzítja a múltat, hosszú távon károsan befolyásolhatja a társadalmi kohéziót és az oktatást. A párbeszéd lehetőséget teremt a különböző nézőpontok ütköztetésére és egy szélesebb körű egyetértés kialakítására.
Karácsony Gergely felkérte a főváros intézményének, a Budapest Galériának a Köztéri Művészeti Szakmai Tanácsát, hogy indítson társadalmi párbeszédet. A tanács feladata, hogy kialakítsa álláspontját arról, hogyan lehetne a legjobban kezelni ezt a helyzetet. A lehetséges megoldások között szerepel az emlékmű eltávolítása, meghagyása, vagy valamilyen kreatív megoldás, amely „zárójelbe teszi ezt a borzalmat”.
Az egyeztetések lezárását követően a végső döntést a főváros és a kormány közösen hozza majd meg az emlékmű sorsáról. Ez a közös döntéshozatal kiemeli a kérdés politikai és társadalmi súlyát, valamint a különböző szintek közötti együttműködés szükségességét egy ilyen érzékeny ügyben. A párbeszéd célja, hogy egy olyan megoldás szülessen, amely hosszú távon szolgálja a történelmi igazságot és a társadalmi békét.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása