Horvátország számos természeti kincset rejt, melyek közül az 1181 méteres Klek hegy kiemelkedő jelentőséggel bír. Az Ogulin város közelében található, jellegzetes sziklacsúcs nemcsak a horvát hegymászás bölcsője, hanem számos ősi legenda és természeti különlegesség helyszíne is. A tengerparti pihenés alternatívájaként egyre többen fedezik fel a régió egyedi tájait és kulturális örökségét.
Egy nyári túra során az eredeti célpontot, a Bijele i Samarske stijene hófehér sziklaerdejét a helyi nemzeti park vezetőjének tanácsára elvetették a szarvasviperák elszaporodása és a térerő hiánya miatt. Helyette a közelben lévő, régóta csodált Klek hegyet választották. A túra Ogulin városában kezdődött, melynek képét a Klek hegy határozza meg, még a városi zászlóban is szerepel. Ogulin különlegessége a települést kettészelő szurdok, melynek felső végén a Dobra folyó egy hatalmas víznyelő barlangba ömlik. A középkorban a Frangepánok építették várjukat a meredek sziklafalra.
A túrázók leereszkedtek a szurdok aljára, hogy felfedezzék a víznyelő barlangot. A Dobra folyó medrében haladva jutottak be a hatalmas földalatti csarnokba, ahol egy órás, nem tervezett barlangtúrát tettek. A helyiek által Đulin szakadékának nevezett víznyelőhöz egy tragikus 16. századi legenda is fűződik egy szerelmes lányról. Másnap reggel a Bjelsko tanyáról indult a Klek csúcsára vezető turistaút. Az út árnyas erdőben vezetett felfelé, majd egy széles gerincen folytatódott. Mintegy 350 méteres szintemelkedés után értek el egy sziklakilátót, majd a Klek menedékházhoz, amely hétvégén nyitva tart. A csúcs via ferrata útvonalon is megközelíthető, de felszerelés hiányában a normál túraútvonalat választották.
Egy piros, háromszög alakú kapun áthaladva jutottak a "boszorkányok területére". A csúcsra vezető út kötéllel és huzallal biztosított sziklaösvényen, néhol lépcsőkkel megerősítve haladt. A hegytető alatt egy mentőhelikopter-leszállóhelyet alakítottak ki, melynek betontárcsája a legenda szerint Klek óriás kinyújtott kezére emlékeztet. Innen egy szűk gerincen át jutottak el a sziklatömb aljához, majd felkapaszkodtak a lapos csúcsra. A csúcson tibeti zászlókkal díszített kereszt és egy kőgúla jelezte a helyet, ahonnan lenyűgöző körpanoráma tárult eléjük. A tenger sajnos takarásban maradt a magasabb hegyek miatt, és egy átjátszótorony is belelógott a látványba.
A Klek hegyhez számos sötét legenda fűződik, melyek közül a legismertebb a boszorkányok gyülekezéséről szól. A helyi vezető, Sabina elmondása szerint viharos éjszakákon a világ boszorkányai a hegytetőn táncolnak és sikoltoznak, hogy felébresszék Kleket, az óriást, akit a szláv Volos főisten dermesztett kővé. A legenda szerint Klek egy nap felébred és bosszút áll. A hegy nemcsak a legendák, hanem a horvát hegymászás történetének is kiemelkedő helyszíne. Az 1800-as évek közepén királyok hódították meg a csúcsot, majd 1874-ben egy sikeres mászás után itt született meg a Horvát Hegymászó Szövetség megalapításának ötlete. Az 1900-as évek elejétől egyre többen mászták meg a hegyet a sziklafal felőli oldalról is.
Ogulinba visszatérve érdemes felkeresni a Frankopan várat, ahol helytörténeti, irodalmi és egy kis alpinista múzeum is található. Ez utóbbi bemutatja a horvát hegymászás Klekkel összefonódó történetét.
A Klek hegy és környéke rendkívül fontos a horvát turizmus és természetjárás szempontjából, hiszen egyedülálló természeti képződményeket és gazdag történelmi, legendás hátteret kínál. A hegy a hegymászás egyik bölcsője, így történelmi jelentősége is kiemelkedő. A terület azonban rejt veszélyeket is: a szarvasviperák jelenléte, bár ritka, óvatosságra int. A hegyen medvék is élnek, de általában kerülik az embert, és medvetámadásról nem érkezett hír a környékről.
A helikopter-leszállóhely kiépítése is a hegymászás során előforduló balesetek miatt vált szükségessé, melyek közül Branko Lukšić, a horvát hegymászás legendájának halálos balesete is ide köthető. Ezek az információk rávilágítanak a hegy szépségei mellett a túrázás felelősségére és a megfelelő felkészülés fontosságára.
A Klek hegyről lefelé vezető út után érdemes felkeresni a Kupa-folyó forrását, amely Horvátországban rendkívül népszerű kirándulóhely. A forrás egy mély tó alján tör elő a karsztos sziklákból, türkizkék vizével és állandó 7 Celsius fokos hőmérsékletével lenyűgöző látványt nyújt. A forrástól a folyó mentén sétálva felfedezhető a "Csodálatos Pillangók völgye", mely gazdag növény- és állatvilágáról ismert. Ez a terület kiváló lehetőséget kínál a természetszeretőknek a pihenésre és a horvát táj sokszínűségének megismerésére, kiegészítve a hegymászás és a legendák élményét.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása