Egy friss kutatás váratlan eredményekkel szolgált a tüdőrák kialakulásával kapcsolatban, különösen a fiatalabb korosztályt érintően. A Dél-kaliforniai Egyetem tanulmánya szerint azok a fiatal, nemdohányzó betegek, akiknél tüdőrákot diagnosztizáltak, átlagosan egészségesebben táplálkoznak, mint a lakosság többsége. A kutatók egy lehetséges magyarázatként a gyümölcsökön, zöldségeken és teljes kiőrlésű gabonákon található növényvédőszer-maradványokat említik, bár hangsúlyozzák, hogy ez az elmélet egyelőre még további bizonyítást igényel.
A kutatócsoport a fiatalkori tüdőrák epidemiológiáját vizsgálta, 187 olyan beteget kísérve figyelemmel, akiknél 50 éves koruk előtt diagnosztizálták a betegséget. A résztvevők többsége soha nem dohányzott, és daganataik biológiailag is eltértek a dohányzáshoz köthető tüdődaganatoktól. Az étrendjüket az egészséges táplálkozási index segítségével értékelték, amely egy százpontos skálán méri a táplálkozás minőségét.
A betegcsoport átlagosan 65 pontot ért el ezen az indexen, ami jelentősen meghaladja az országos 57 pontos átlagot; a nők körében még magasabb pontszámot mértek. A páciensek beszámolói alapján lényegesen több sötétzöld zöldséget, hüvelyest és teljes kiőrlésű gabonát fogyasztottak, mint egy átlagos amerikai felnőtt. Jorge Nieva onkológus, a kutatás vezetője rámutatott, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható, nem ökológiai gazdálkodásból származó zöldségek és gyümölcsök általában több növényvédőszer-maradványt tartalmaznak, mint a tejtermékek, a húsok vagy a feldolgozott élelmiszerek.
Ezt a feltevést egy korábbi vizsgálat is alátámasztja, amely szerint a növényvédő szereknek tartósan kitett mezőgazdasági dolgozók körében gyakrabban alakul ki tüdődaganat. A kutatás eredményei felvetik a kérdést, hogy az egészségesnek tartott élelmiszerekben lévő esetleges szennyeződések szerepet játszhatnak-e a betegség kialakulásában.
A tüdőrákot hagyományosan az idősebb, dohányzó férfiak betegségeként tartják számon, hiszen a diagnózis felállításakor az átlagéletkor 71 év. Az Egyesült Államokban a dohányzók aránya az 1980-as évek közepe óta folyamatosan csökken, ami kedvező trendet mutat. Azonban az 50 év alatti nemdohányzók körében nem érvényesül ez a csökkenés, sőt, különösen a nőknél figyelhető meg a betegség gyakoriságának növekedése.
Ma már nagyobb valószínűséggel alakul ki tüdőrák a fiatalabb nőknél, mint a hasonló korú férfiaknál. Globálisan a tüdőrák a leggyakoribb daganatos megbetegedés és a rákos halálozások vezető oka. Az összes tüdőrákos eset 10-20 százalékát a soha nem dohányzó betegek teszik ki, ami jelentős arányt képvisel.
Ez a megfigyelés különösen figyelemre méltó, mivel megkérdőjelezi a tüdőrák hagyományos kockázati tényezőiről alkotott képet. A kutatás rávilágít arra, hogy a betegség kialakulásában olyan tényezők is szerepet játszhatnak, amelyekre eddig kevesebb figyelem irányult, különösen a nemdohányzó populációban. Az eredmények arra ösztönözhetik a tudósokat, hogy mélyebben vizsgálják az élelmiszerekben található vegyi anyagok és a daganatos megbetegedések közötti esetleges kapcsolatot.
Amennyiben a növényvédőszer-maradványok és a tüdőrák közötti ok-okozati összefüggés bizonyítást nyer, az jelentős hatással lehet az élelmiszertermelésre és a közegészségügyi ajánlásokra. A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy az "egészséges" étrend fogalma is árnyaltabb lehet, mint azt korábban gondoltuk, és a forrás eredete, valamint a termesztési módok is befolyásolhatják az élelmiszerek hosszú távú hatásait.
A szakemberek ugyanakkor óvatosságra intenek az eredmények értelmezésével kapcsolatban. Kristin Higgins, az atlantai City of Hope rákközpont vezető klinikai igazgatója szerint valószínűleg nem maguk a gyümölcsök vagy a zöldségek növelik a kockázatot, hanem a termesztésükhöz használt vegyszerek. Fontos hangsúlyozni, hogy a megfigyelt összefüggés még nem bizonyít közvetlen ok-okozati kapcsolatot, csupán egy korrelációt mutat.
Semiya Aziz brit háziorvos hozzátette, hogy a fiatalkori daganatos megbetegedések ritkán vezethetők vissza egyetlen tényezőre. A háttérben az elhízás, a mozgásszegény életmód, az alkoholfogyasztás, a légszennyezettség és a genetikai hajlam is fontos szerepet játszhat. Jorge Nieva is hangsúlyozta, hogy a növényvédő szerekkel kapcsolatos elmélet egyelőre bizonyítatlan marad, mivel a kutatók nem mérték közvetlenül a betegek által elfogyasztott élelmiszerek szermaradvány-tartalmát, hanem korábban közzétett átlagértékek alapján becsülték meg a kitettséget.
Az orvosok üzenete mindenesetre egybehangzó: a növényi alapú, kiegyensúlyozott étrend jótékony hatásai továbbra is vitathatatlanok. Ezért továbbra is érdemes fenntartani ezt az étrendet, a dohányzás mellőzése, az egészséges testsúly megőrzése, a rendszeres testmozgás és a szűrővizsgálatokon való részvétel mellett. A további kutatások tisztázhatják a felmerült kérdéseket és pontosíthatják a kockázati tényezőket.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása