Különleges és ritka időjárási jelenség, egy úgynevezett meteocunami alakult ki szerda késő este az Adriai-tenger északi és középső térségében, jelentős zavart és riadalmat okozva a part menti településeken. A Hvar szigetén található Stari Gradban a tenger váratlanul elöntötte a rakpartot, majd rövid időn belül olyan mértékben visszahúzódott, hogy számos kikötött hajó megfeneklett. Az esetről csütörtökön számolt be a Slobodna Dalmacija című horvát regionális napilap.
A meteocunami egy olyan tengerszint-ingadozás, amelyet a légnyomás hirtelen és jelentős változásai idéznek elő. Ez a jelenség különösen erősödhet fel azokban a hosszú, sekély öblökben, amelyek nyitottak a hullámok érkezési irányába. A helyi lakosság ezt a ritka tengerszint-ingadozást „scigának” vagy „sesnek” nevezi, utalva a jelenség szokatlan és gyakran váratlan természetére.
Stari Gradban a tengeri vízszint szerda este 23 óra körül mintegy 30 centiméterrel emelkedett meg. Ez a viszonylag gyors emelkedés azt eredményezte, hogy az alacsonyabban fekvő partszakaszokon a víz helyenként térdig ért, és elérte a rakpart mentén elhelyezkedő épületek bejáratait is. A váratlanul érkező víztömeg és az ezzel járó hirtelen változások jelentős meglepetést és aggodalmat keltettek a helyiek és a turisták körében. A part mentén tartózkodó számos turista a jelenség láttán pánikszerűen menekült biztonságosabb helyre, tartva a további, kiszámíthatatlan mozgásoktól.
A vízszint emelkedését követően a tenger ugyanolyan gyorsasággal húzódott vissza. A visszahúzódás olyan mértékű volt, hogy a vízszint mintegy 60 centiméterrel a szokásos érték alá süllyedt. Ez a drámai apadás komoly következményekkel járt a kikötőben: több csónak és kisebb hajó, amelyek a vízben lebegtek, hirtelen a mederfenékhez értek és megfeneklettek, mivel a víz elillant alóluk. A látvány sokkoló volt, ahogy a hajók szárazra kerültek a kikötőben.
A meteocunami jelenség nem korlátozódott kizárólag Stari Gradra. Hasonló, hirtelen tengerszint-ingadozásokat észleltek az Isztriai-félszigettől egészen a közép-dalmáciai szigetekig terjedő szélesebb régióban. Pulában és Zárában (Zadar) is, az alacsonyabban fekvő partszakaszokon a tenger szintén kilépett a medréből, hasonlóan a Hvar szigetén tapasztalt eseményekhez. Ezek a széleskörű megfigyelések arra utalnak, hogy a légnyomás változásai az Adria jelentős részét érintették.
Az időjárási jelenséget egy kiterjedt viharrendszer kísérte, amely az Adriai-tenger északi és középső térségében heves széllökéseket is okozott. Ezek a széllökések elsősorban a zárai szigetvilágot érintették, ahol a szél ereje jelentős károkat okozhatott. A horvát meteorológiai szolgálat adatai szerint Isztria déli részén másodpercenként 30 méteres, míg Losinj szigetén másodpercenként 32 méteres széllökéseket mértek. Ezek az értékek rendkívül erős szélre utalnak, amely tovább növelte az időjárási helyzet súlyosságát.
A zivatarzóna, amely kiváltotta ezt a különleges időjárási eseményt, Észak-Olaszország felett alakult ki. Innen mozgott az Adria fölé, ahol fokozatosan veszített erejéből, mire elérte a horvát partokat. Ennek ellenére a légnyomás hirtelen változásai és a kísérő erős szelek elegendőek voltak ahhoz, hogy kiváltsák a meteocunamit és a kapcsolódó tengerszint-ingadozásokat, amelyek jelentős hatással voltak a part menti életre és a turizmusra.
A jelenség rávilágít az Adriai-tenger dinamikus és néha kiszámíthatatlan természetére, valamint az éghajlati változásokkal összefüggő, egyre gyakoribb extrém időjárási eseményekre. A helyi hatóságok és a lakosság számára is fontos tanulságokkal szolgál ez az eset a jövőbeni felkészülés szempontjából.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása