Az anyák személyi jövedelemadó (szja) alóli mentességének kérdése élénk szakmai párbeszédet indított el Magyarországon, különösen a demográfiai kihívások tükrében. A Portfolio.hu-n nemrégiben megjelent egy véleménycikk, amely a kedvezmény megszüntetését javasolta, arra hivatkozva, hogy az nem éri el deklarált célját, vagyis nem ösztönzi érdemben a gyermekvállalást. Erre a felvetésre reagálva, Tóth I. János, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának munkatársa egy ellenérvet fogalmazott meg, hangsúlyozva, hogy a támogatás eltörlése helyett annak alapos értékelésére és hosszú távú vizsgálatára van szükség.
Az szja-mentesség megszüntetését javasló álláspont
Németh György, a Portfolio.hu-n publikált véleménycikkében amellett érvelt, hogy az anyák szja-mentessége nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a gyermekvállalás ösztönzése terén. Különösen a kétgyermekes anyák adómentességét tartja értelmetlennek, mivel szerinte ez a kedvezmény nem segíti elő a harmadik, negyedik vagy további gyermekek vállalásáról szóló döntést. Éppen ellenkezőleg, Németh György álláspontja szerint a kétgyermekes családok számára biztosított adómentesség akár el is tántoríthatja őket a további gyermekek születésétől, mivel a meglévő kedvezmény elegendőnek bizonyulhat a család pénzügyi stabilitásának megteremtéséhez, csökkentve ezzel a további gyermekvállalás anyagi motivációját.
Az ellenérvek és a demográfiai válság valódi okai
Tóth I. János, az ellenvélemény szerzője, rámutat, hogy a magyar demográfiai válság gyökerei nem elsősorban a nagycsaládok hiányában keresendők. Sokkal inkább az első és második gyermek megszületésének elmaradása jelenti a fő problémát. Érvelése szerint a reprodukcióhoz szükséges termékenységi szint eléréséhez elengedhetetlen, hogy minél több pár vállaljon legalább egy, de ideális esetben két gyermeket. Ha az első és második gyermekek születési aránya alacsony, akkor a nagycsaládok számának növelése önmagában nem oldja meg a népességfogyás problémáját.
A cikk kiemeli, hogy a négygyermekes anyák számára 2020 óta biztosított szja-mentesség tapasztalataiból, melyek nem mutattak érdemi termékenységnövekedést, nem lehet automatikusan következtetni a kétgyermekes anyákra kiterjesztett kedvezmény hatására. Ennek oka, hogy a két célcsoport, valamint az általuk hozott döntési helyzetek jelentősen eltérnek. A négygyermekes anyák esetében a kedvezmény egy már meglévő, nagycsaládos életút elismerése, míg a kétgyermekes anyákra kiterjesztett mentesség potenciálisan az első és második gyermek vállalásának küszöbén álló párok döntéseit befolyásolhatja. Az első gyermek vállalása sok esetben a legnehezebb döntés, és az ezt követő második gyermek érkezése is jelentős mérlegelést igényel. Az adómentesség éppen ezekben a fázisokban nyújthat valós ösztönzést.
Tóth I. János szerint az anyák szja-mentességét nem megszüntetni, hanem alaposan értékelni és megfelelő időtávon vizsgálni kell. A családpolitikai intézkedések hatásai gyakran csak hosszú távon, több évtizedes távlatban mutatkoznak meg teljes mértékben, ezért rövid távú adatok alapján hozott drasztikus döntések téves következtetésekhez vezethetnek.
A magyar termékenységi válság kontextusa
A fejlett világ számos országához hasonlóan Magyarország is súlyos demográfiai kihívásokkal néz szembe. A születési számok csökkenése tartós trendet mutat. A teljes termékenységi arányszám (TTA) hazánkban a 2021-es 1,61 gyermek/nő értékről 2025-re 1,31-re esett vissza. Ez az érték messze elmarad az egyszerű reprodukcióhoz szükséges 2,1-es szinttől. Ezzel párhuzamosan a szülőképes korú nők száma is folyamatosan csökken, ami tovább súlyosbítja a helyzetet.
Ez a kettős folyamat – a termékenységi ráta esése és a szülőképes korú népesség fogyása – együttesen vezet a születések számának drasztikus apadásához és a társadalom gyorsuló elöregedéséhez. A demográfiai lejtőn való lefelé csúszás egyre nehezebbé teszi a megállást és a trend visszafordítását.
A termékenységcsökkenés mögött összetett okok húzódnak meg: az elhúzódó tanulmányi évek, a kétkeresős családmodell elterjedése, a lakhatás és a gyermeknevelés magas költségei, valamint az értékrendek átalakulása mind hozzájárulnak a jelenséghez. Ezek a tényezők együttesen befolyásolják a fiatal párok gyermekvállalási döntéseit, és rávilágítanak arra, hogy a családpolitikai intézkedéseknek komplex módon kell kezelniük ezeket a kihívásokat.
A vita az anyák szja-mentességének jövőjéről tehát nem csupán egy adókedvezmény sorsáról szól, hanem a magyar családpolitika stratégiai irányairól és a demográfiai válság kezelésének lehetséges eszközeiről is. A szakértők közötti párbeszéd rávilágít a téma komplexitására és a megalapozott, hosszú távú döntések szükségességére.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása