A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felfüggesztette az ukrán bankkonvoj ügyében indított nyomozását, miután Magyarországon belül minden szükséges vizsgálati intézkedést elvégzett. A hatóság közleménye szerint eddig nem merült fel bűncselekményre utaló jel, azonban a végleges lezáráshoz még szükség van az osztrák hatóságok válaszára. Az ügyben korábban több mint 27 milliárd forint értékű aranyat és valutát foglaltak le.
A NAV lényegében befejezte a hazai nyomozati lépéseket az ukrán készpénzszállítmány ügyében. Mivel a magyarországi vizsgálatok alapján eddig nem találtak bűncselekményre utaló jeleket, és a további nyomozati tevékenységhez az osztrák hatóságoktól várt válasz még nem érkezett meg, a büntetőeljárást felfüggesztették. A hivatal egy átfogó belső vizsgálatot is folytat, amelynek célja annak ellenőrzése, hogy minden eljárási és nyomozati lépés a jogszabályoknak és a belső szabályoknak megfelelően történt-e.
A NAV korábban pénzmosás gyanúja miatt indított nyomozást, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNSZ) tippje és a Legfőbb Ügyészség felkérése alapján. A feljelentés kulcsfontosságú eleme az volt, hogy a Magyarországon átszállított készpénz és arany eredete ismeretlen volt. A NAV kérésére az Ügyészség április első felében európai nyomozási parancsot adott ki Ausztriának, azzal a céllal, hogy tisztázzák a pénzeszközök eredetét.
Március 5-én a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai hét ukrán állampolgárt tartóztattak fel Budapest közelében. A kísért pénzszállító járművekből több mint 27 milliárd forint értékű aranyat és valutát foglaltak le. Az Ügyészség szerint a TEK egy bejelentés alapján járt el, amelynek forrása a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat volt, az Információs Hivatal által gyűjtött információk alapján.
Az ukrán pénzszállítók ügyvédje később sajtótájékoztatón közölte, hogy tudomása szerint a rajtaütés során csak a TEK tagjai voltak jelen, ellentétben a hivatalos jelentéssel, és a NAV csak később indított eljárást. Az ügyvéd szerint a pénz címzettje, az ukrán Oschadbank takarékpénztár, és a pénzt küldő osztrák Raiffeisen Bank is megerősítette, hogy a szállítmányban semmi szokatlan nem volt. A pénzszállítók rendelkeztek az Ausztriából Ukrajnába történő szállításhoz szükséges engedélyekkel.
A magyar kormány és a kormánypárti média ennek ellenére azt állította, hogy problémák merültek fel a szállítmánnyal, pénzmosás gyanúja állhat fenn, és a pénz akár a Tisza Párt finanszírozásához is köthető. Ezeket a vádakat és célzásokat azonban eddig semmilyen bizonyíték nem támasztotta alá. Március 10-én kormányrendelet is született, amely szerint az ukrán pénzszállító járművekből lefoglalt vagyon jogcíme a helyszínen nem volt tisztázható.
A Telex elsőként számolt be arról, hogy maga Orbán Viktor miniszterelnök döntött az ukrán "aranykonvoj" feltartóztatásáról, és a rajtaütés időpontját is a legmagasabb kormányzati szinteken határozták meg. Az ügy részleteit ismerő források szerint azonban az akciónak nem volt szakmai indoka. Egy ügyész, aki betekintést nyert a titkosszolgálati aktákba, arra a következtetésre jutott, hogy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat nem támasztotta alá elegendő bizonyítékkal a nemzetbiztonsági kockázatokra vonatkozó állításait.
Az eset rávilágított a titkosszolgálatok és a kormányzati döntéshozatal átláthatóságának hiányosságaira, valamint a politikai célzatú kommunikáció és a tények közötti feszültségre. A kormányzati állítások, amelyek a Tisza Párt finanszírozásával hozták összefüggésbe az ügyet, különösen érzékenyek voltak a választási kampány időszakában. A nyomozás felfüggesztése és a bűncselekményre utaló jelek hiánya megkérdőjelezi az eredeti intézkedések indokoltságát és a kezdeti vádak megalapozottságát.
Május elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy a Magyarországon lefoglalt szállítmányt visszaszolgáltatták Ukrajnának. Az ukrán elnök köszönetet mondott Magyarországnak a konstruktív hozzáállásért és a civilizált lépésért. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter-helyettes szerint a szállítmány visszaszolgáltatása az új magyar kormány konstruktív megközelítésének jele.
Június végén a 444.hu arról számolt be, hogy birtokába jutott egy állítólagos ügyészségi dokumentum fotója, amely június 9-i dátummal azokat a személyeket sorolja fel, akiknek az úgynevezett "aranykonvoj" ügyben való érintettségét tisztázni kellett. A cikk megjelenése után Magyar Péter a közösségi oldalán jelezte, hogy a kiszivárgott dokumentum alapján azonnali választ vár az ügyészségtől arra vonatkozóan, hogy Orbán Viktort és Hajdu Jánost gyanúsítottként kihallgatták-e az ügyben.
Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ éléről május végén felmentett rendőr altábornagyot június 29-én hallgatta ki gyanúsítottként a Budapesti Nyomozó Ügyészség. A hivatal arról tájékoztatta Hajdut, hogy hét rendbeli, bántalmazással elkövetett jogellenes fogva tartás bűntettével gyanúsítják. Hajdu panasszal élt a vádak ellen, és nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését. Az osztrák válasz és a NAV belső vizsgálatának eredménye még várat magára.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása