Irán hadserege szerdán hivatalos közleményben tudatta, hogy törvényes célpontnak tekint minden olyan helyszínt, ahonnan az Egyesült Államok ellene irányuló támadásokat indít. A síita állam hangsúlyozta, hogy az iszlám köztársaság szuverenitása és területi épsége ellen irányuló amerikai műveletekhez nyújtott bármilyen támogatás megtorlást von maga után. Az iráni külügyminisztérium külön figyelmeztetést adott ki a Perzsa-öböl mentén elhelyezkedő országoknak, felszólítva őket, hogy akadályozzák meg területeik és létesítményeik felhasználását Irán elleni ellenséges műveletekre. A tárca szerint bármely, Irán elleni támadásban való együttműködés bűnrészességet jelent.
Ezek a bejelentések egybeesnek a térségben zajló feszültségek további eszkalálódásával. A Mehr iráni hírügynökség szerdán ismeretlen eredetű robbanásokról számolt be a délnyugat-iráni Busehr városában, melyeket a város környékén is hallani lehetett. Busehrtől mindössze 17 kilométerre található egy atomerőmű, amelyet a februárban kirobbant konfliktus óta már többször is támadás ért. A Fársz iráni hírügynökség ezzel párhuzamosan arról tájékoztatott, hogy a Busehr tartományban két katonai támaszpontot is csapás ért szerda hajnalban. Az iráni IRNA hírügynökség megerősítette a hírt, hozzátéve, hogy az iráni Forradalmi Gárda haditengerészetének egyik tagja életét vesztette a támadásokban.
Az események előzményeként kedd éjszaka az amerikai erők légitámadásokat hajtottak végre Irán déli részén. Az amerikai hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) szerint ezek a támadások válaszul szolgáltak arra, hogy Irán nemzetközi vízi útvonalakon haladó kereskedelmi hajókat támadott meg. Az amerikai válaszcsapás során több mint 80 iráni célpontot értek, beleértve az Iszlám Forradalmi Gárda mintegy 60 kisebb hajóját, valamint rakétakilövő állásokat és parancsnoki központokat is.
Az Egyesült Államok a támadásokat megelőzően visszavonta az Irán számára korábban adott átmeneti olajszankció-mentességet, hivatkozva a két ország közötti megállapodás megsértésére. Ez a mentesség része volt egy szélesebb körű egyetértési megállapodásnak, amelynek értelmében egy 60 napos tárgyalási szakasz kezdődött egy átfogó békemegállapodás érdekében. Az egyezség keretében mindkét fél vállalta a katonai műveletek leállítását, Irán pedig kötelezettséget vállalt a Hormuzi-szoros akadálytalan megnyitására. Cserébe bizonyos olajszankciók alól felmentést kapott, és hozzáférhetett befagyasztott vagyonelemeihez.
Irán a Hormuzi-szorosra vonatkozóan is tett bejelentéseket, kijelentve, hogy annak egyes részeit saját felségvizének tekinti. Az iráni külügyminiszter-helyettes szerint az amerikai támadások megsértették a júniusban kötött megállapodást, és Irán határozott lépésekkel fog reagálni. Az amerikai fél a Hormuzi-szorosban történt iráni cselekedeteket teljesen elfogadhatatlannak minősítette, és következményekkel járónak nevezte.
Az amerikai légitámadásokra válaszul az iráni hadsereg bahreini és kuvaiti célpontokat támadott. Donald Trump amerikai elnök szerda délelőtt Ankarában, a NATO-csúcstalálkozón kijelentette, hogy az Iránnal kötött, a harci cselekmények leállítására vonatkozó megállapodásnak szerinte vége van.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása