Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter a Demokratának adott interjújában reagált a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) körüli, folyamatban lévő büntetőeljárásra. A volt tárcavezető elsődleges kérésként fogalmazta meg, hogy a gyanúsított hat volt munkatársát, köztük Bús Balázst, engedjék szabadlábon védekezni. Hankó Balázs meggyőződése szerint a letartóztatások valós jogi indok nélkül történtek, és az egész ügyet politikailag determinált akciónak tekinti.
A Nemzeti Kulturális Alaphoz köthető botrány azután kapott nyilvánosságot, hogy Molnár Áron színész információkat hozott nyilvánosságra a szervezet működéséről. A színész állításai szerint az NKA állami kifizetőhelyként funkcionált, és olyan zenészeket finanszírozott, akik a kormánypárt, a Fidesz mellett kampányoltak. Ezen állítások szerint többek között Tóth Gabi, Dopeman és Pataky Attila, valamint más, az Orbán-kormányt támogató személyek is jelentős összegekhez jutottak az alapítványon keresztül.
Az ügy kapcsán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) indított nyomozást. A gyanú szerint az NKA döntéshozó testülete 2024 decemberétől kezdődően több mint ezer támogatásról hozott döntést, amelyek összértéke meghaladta a 17 milliárd forintot. A NAV júniusban több helyszínen is házkutatást tartott, beleértve a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőt, valamint magánszemélyek ingatlanjait. Az eljárás során számos tanút is kihallgattak. A nyomozás alapját a 17 milliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja képezi.
Hankó Balázs interjújában hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Kulturális Alap által támogatott mintegy 1087 kulturális program mindegyike szabályos pályázati eljárás keretében kapott finanszírozást. A volt miniszter állítása szerint minden egyes esetben szakmai döntések születtek, amelyek megalapozottak voltak. Kifejezetten sértőnek nevezte azokat az állításokat, melyek szerint a pénzt ellopták, vagy a támogatások nem kulturális célokat szolgáltak volna. Ezek a vádak szerinte az összes érintett 1087 szervezetre nézve is méltatlanok.
A volt miniszter felidézte, hogy már április 12. után kezdeményezte az NKA-s támogatások kapcsán egy időszaki elszámolás bevezetését. Érdekesnek találta, hogy bár a kulturális támogatáskezelő akkori vezetője és az ideiglenes kollégium is egyetértett a javaslattal, a szervezet új vezetése és munkatársai különféle okokra hivatkozva nem vitték végig ezt a folyamatot. Hankó Balázs szerint ez a mulasztás is arra utal, hogy az ügy kezelését nem a valóság feltárása, hanem inkább politikai célok vezérlik.
Hankó Balázs szerint az NKA-ügyben zajló eljárás során nem vették figyelembe az ártatlanság vélelmét, és a hatóságok túlzó intézkedéseket alkalmaztak a gyanúsítottakkal szemben. Különösen aggasztónak tartja a letartóztatásokat, melyek szerinte valós jogi indok nélkül történtek. A volt miniszter úgy véli, hogy az egész eljárás egy politikailag determinált akció része, amelynek célja a politikai ellenfelek ellehetetlenítése.
Ezt a gyakorlatot a lengyelországi példákra hivatkozva egyre inkább bevetté váló jelenségnek tekinti, amely szerinte komoly veszélyt jelent a demokratikus működésre. Emellett a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvamodell) megszüntetését is politikai bosszú által vezérelt döntésnek minősítette. Hankó Balázs kiemelte, hogy az Európai Bizottság sem régebben, sem jelenleg nem várja el a kekvamodell megszüntetését, így a döntés indoklását is megkérdőjelezte.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által indított nyomozás folytatódik, és a 17 milliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja továbbra is fennáll. Az ügy kimenetele jelentős hatással lehet a magyar kulturális szektor finanszírozására és az állami támogatások átláthatóságára. Hankó Balázs nyilatkozata rávilágít a politikai és jogi értelmezések közötti feszültségre, különösen az ártatlanság vélelmének érvényesülésével és a hatósági intézkedések arányosságával kapcsolatban. A volt miniszter által felvetett aggályok, miszerint az ügyet politikai célok vezérlik, és a demokratikus működés veszélybe kerülhet, további vitákat generálhatnak a közbeszédben. A letartóztatott volt munkatársak szabadlábra helyezésének kérdése, valamint a kekvamodell jövője is nyitott marad a jogi eljárás és a politikai fejlemények függvényében.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása