A szlovákiai választópolgárok szombaton két kulcsfontosságú kérdésben nyilváníthattak véleményt egy országos népszavazáson, azonban a voksolás érvénytelenül zárult. A részvételi arány mindössze 16 százalékot ért el, ami messze elmaradt az érvényességhez szükséges 50 százaléktól. Ez az eredmény a független Szlovákia 33 éves történetének egyik legalacsonyabb részvételét jelenti egy népszavazáson, tükrözve a lakosság csekély érdeklődését a kezdeményezés iránt.
Az egyik központi kérdés Robert Fico miniszterelnök életjáradékának megvonására vonatkozott. A szlovák jogszabályok értelmében azok a kormányfők és parlamenti elnökök, akik legalább két cikluson keresztül betöltik tisztségüket, életre szóló járadékban részesülnek, amelynek összege megegyezik az aktív parlamenti képviselők alapbérével. Ezt a szabályozást 2024-ben, a Robert Fico elleni merényletkísérletet követően fogadták el, célja vélhetően a magas rangú politikusok biztonságának és anyagi függetlenségének garantálása volt a hivatali idejük után.
A népszavazást a Demokraták nevű, parlamenten kívüli, nyugatbarát ellenzéki párt kezdeményezte. Céljuk az volt, hogy társadalmi támogatottságot szerezzenek a szóban forgó jogszabály eltörléséhez, és ezzel felhívják a figyelmet a politikai elit javadalmazására. A Fico vezette koalíciós kormány azonban politikai színjátéknak minősítette a voksolást, és arra ösztönözte támogatóit, különösen a Smer (Irány–Szlovák Szociáldemokrácia) párt szavazóit, hogy távol maradjanak az urnáktól. Ez a stratégia jelentősen hozzájárult az alacsony részvételi arányhoz.
Az előzetes eredmények alapján a szavazáson részt vevők elsöprő többsége, csaknem 95 százaléka egyetértett a járadék megvonásával. Ez az arány azt mutatja, hogy a voksoláson részt vevő aktív választók körében erős volt az igény a szabályozás megváltoztatására. Azonban a választásra jogosultak mindössze 16 százaléka adta le voksát, ami miatt a kezdeményezés érvénytelen lett, függetlenül a leadott szavazatok tartalmától.
A választópolgárok egy másik, szintén nagy horderejű kérdésben is véleményt nyilváníthattak. Ez a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcra szakosodott Különleges Ügyészség, valamint a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) visszaállítására vonatkozott. A Fico-kormány 2024-ben mindkét szervezetet felszámolta, ami akkoriban országos tiltakozáshullámot váltott ki Szlovákiában. A kormány döntése jelentős kritikát váltott ki mind belföldön, mind nemzetközi szinten, mivel sokan attól tartottak, hogy ez gyengíti a korrupció elleni küzdelmet az országban.
Bár a voksok csaknem teljes feldolgozottságánál a résztvevők közel 94 százaléka támogatta a szervezetek újbóli felállítását, az alacsony részvétel miatt ez a kérdés is érvénytelenül zárult. Ez az eredmény rávilágít arra a paradox helyzetre, hogy bár a szavazók többsége egyetértett a kezdeményezésekkel, a szélesebb társadalmi mozgósítás hiánya meghiúsította azok érvényességét.
A mostani részvételi arány a független Szlovákia 33 éves történetének egyik legalacsonyabbja volt. Az 1993-as önállóvá válás óta tartott tíz népszavazás közül mindössze egyetlen egy, a 2003-as Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló voksolás bizonyult érvényesnek. Ez a történelmi minta arra utal, hogy a szlovák választópolgárok általában alacsony érdeklődést mutatnak a népszavazások iránt, kivéve azokat az eseteket, amikor a tét közvetlenül érinti az ország jövőjét, mint például az uniós csatlakozás. A kormányzat által "politikai színjátéknak" minősített voksolás, valamint a kormánypárti szavazók távolmaradása tovább erősítette ezt a tendenciát, hozzájárulva a kezdeményezések eredménytelenségéhez. A népszavazás kimenetele így elsősorban a politikai mozgósítás hiányára, nem pedig a kérdések tartalmával kapcsolatos elutasításra mutat rá.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása