A közterületi hirdetések szabályozása és korlátozása nem csupán a fővárosban, hanem több vidéki nagyvárosban is napirendre került. Az önkormányzatok széleskörű autonómiát kaptak az Országgyűlés döntése nyomán, lehetővé téve számukra, hogy rendeletben határozzanak meg olyan területeket, ahol reklámok, reklámhordozók nem helyezhetők el. Az új tilalmak értelmében az érintett reklámeszközöket december 31-ig kell eltávolítani.
Budapesten a Fővárosi Közgyűlés június 26-án hozott döntést a plakáthelyek radikális csökkentéséről. A tervek szerint mintegy 10 ezer plakáthely szűnik meg a jelenlegi 15 ezerből, továbbá megtiltják az óriásplakátok és reklámhálók kihelyezését, a hirdetőoszlopok számát pedig ötödére csökkentik az év végéig. Karácsony Gergely főpolgármester a közgyűlési vitában kiemelte, hogy ez a lépés történelmi jelentőségű a város településképének védelme szempontjából.
Vidéken is hasonló folyamatok indultak el. Szegeden a közgyűlés szintén június 26-án döntött a közterületi reklámok szabályozásának elindításáról. A főépítészi javaslat értelmében a törvényi előírásokon túlmenően nem lehet majd reklámot elhelyezni helyi védelem alatt álló épületeken, azok telkein, valamint helyi védelem alatt álló területeken és természetvédelmi övezetekben. A városban az önkormányzati tulajdonú citylight plakáthelyeket, molinókat és mobil reklámfelületeket a Szegedi Városkép és Piac Kft. kezeli, amelynek tavalyi reklámbevétele meghaladta a 102 millió forintot, az előző évinél több mint 5 százalékkal magasabban.
Békéscsabán az önkormányzat értékesíti a közterületi plakáthelyeket, ahol az elmúlt években a lakosság részéről is érkeztek észrevételek a kihelyezett reklámok minőségével, tartalmával és számával kapcsolatban. Kifogásolták a nem megfelelően karbantartott reklámokat, valamint a fényreklámok fényerejét és villódzását. A város polgármestere, Szarvas Péter tájékoztatása szerint a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálata már elkezdődött, ami a reklámokkal kapcsolatos szabályok jövőbeni változását eredményezi. Békéscsaba bevétele a közterületi reklámhelyek értékesítéséből 2023-ban 5,3 millió forint volt, míg 2024-ben és 2025-ben megközelítőleg 12,8, illetve 12,68 millió forint bevételre számítanak.
Kaposváron már évekkel ezelőtt minimalizálták a plakátok és hirdetőeszközök számát a törvény adta lehetőségeken belül. A polgármesteri hivatal közlése szerint amint lehetőség nyílik rá, az óriásplakátok számát nullára csökkentik. Zalaegerszegen nem rendelkezik az önkormányzat saját tulajdonú plakáthelyekkel; a városban lévő reklámfelületeket gazdasági társaságok értékesítik. Kovács Gábor főjegyző elmondása szerint ezek a reklámok a városképi szabályozásnak megfelelően helyezhetők el, és szigorításuk nem volt napirenden. A cégek közterülethasználati díjat fizetnek, amiből az önkormányzatnak évente mintegy 20 millió forintos bevétele származik.
A helyi önkormányzatok számára az Országgyűlés által biztosított széleskörű szabályozási autonómia jelenti az alapját ezeknek az intézkedéseknek. Ez a jogszabályi keret teszi lehetővé, hogy az egyes települések saját rendeletekben határozzák meg a reklámok elhelyezésének feltételeit és korlátozásait. A döntések mögött gyakran a településkép egységesítése, a vizuális zaj csökkentése és a lakossági észrevételek állnak, mint például Békéscsabán a reklámok minőségével és fényerejével kapcsolatos kifogások.
A közterületi reklámok szabályozásának célja a városi környezet esztétikai minőségének javítása. Az egységesebb, rendezettebb utcakép kialakítása kiemelt szemponttá vált számos önkormányzat számára. A december 31-i határidő az érintett reklámeszközök eltávolítására egységes keretet biztosít az országos szintű változások végrehajtásához.
A közterületi reklámok szabályozása jelentős hatással van mind a városképre, mind a reklámiparra. Karácsony Gergely megfogalmazása szerint a településképi szempontok érvényesítése kulcsfontosságú a városi életminőség szempontjából. Ezzel szemben a Magyar Reklámszövetség, Bauer Tamás Frigyes képviseletében, élesen bírálta a fővárosi javaslatot.
A szövetség szerint a döntés szakmai egyeztetés és hatástanulmány nélkül született, ami ellehetetlenít egy több tízmilliárd forintos iparágat. A Fidesz-KDNP fővárosi képviselői is egyetértettek abban, hogy hatásvizsgálat és társadalmi egyeztetés nélkül az intézkedés törvénysértő lehet, és vállalkozásokat, valamint munkahelyeket sodorhat veszélybe. Ez a vita rávilágít a szabályozás gazdasági és társadalmi következményeinek komplexitására.
Az országos tendencia azt mutatja, hogy egyre több önkormányzat él a törvény adta lehetőséggel a közterületi reklámok szabályozására. Bár a cél a településkép védelme és javítása, az intézkedések eltérő mértékben és módon érintik az egyes városokat és a reklámpiac szereplőit. A december 31-i határidő közeledtével várhatóan felgyorsulnak a változások, és az érintett reklámeszközök eltávolítása országszerte megkezdődik.
A jövőben a helyi rendeletek felülvizsgálata és az esetleges további szigorítások, mint például Békéscsabán, folyamatosan alakíthatják a közterületi hirdetések arculatát. A gazdasági szereplők és az önkormányzatok közötti párbeszéd, valamint a szabályozás hatásainak elemzése kulcsfontosságú lesz a fenntartható és esztétikus városi környezet megteremtésében.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása