Az Európai Unió egyre komolyabban veszi a drónok jelentette fenyegetést, amely az utóbbi időben jelentősen megnövekedett az ellenséges légtérsértések és a tagállamok feletti jogosulatlan átrepülések miatt. Ezen kihívásokra válaszul az EU szélesebb körű védelmi intézkedések részeként kívánja kezelni a problémát, melynek egyik kulcseleme egy drónellenes pajzs létrehozása lenne az unió keleti határánál 2027-re.
A drónfenyegetés és annak háttere
Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta az EU tagállamok légterébe történő behatolások száma drámaian megnőtt, a drónok egyre gyakrabban sértik meg az európai légteret. Drónok zuhantak le Finnországtól Romániáig, az Európa keleti határa mentén, Oroszország közelében. Oroszország hibrid támadásai, beleértve a drónbehatolásokat is, aggodalmat váltottak ki az EU és a NATO tagállamai körében. Legalább tíz európai ország – köztük Belgium, Litvánia, Lettország, Dánia, Norvégia, Románia, Lengyelország, Észtország, Németország és Franciaország – jelentett drónészleléseket repülőterek és katonai létesítmények felett. Egyes esetekben feltételezik, hogy a drónokat tengeri hajókról indíthatták. Ezeket a behatolásokat a hibrid fenyegetés egy formájának tekintik, amelynek célja a légvédelem felkészültségének tesztelése, valamint pszichológiai és gazdasági költségek kivetése.
Európa egyik legsürgetőbb hiányossága a nagy drónrajok egyidejű elfogásának korlátozott képessége. Az olcsó drónokat és csapásmérő lőszereket rajokban indítják, ezzel kimerítve a védelmi rendszereket és réseket nyitva a nagyobb, pusztítóbb támadások előtt. Az aránytalanság szembetűnő: Európa több millió eurót költ olyan fenyegetések elhárítására, amelyeket néhány ezer euróból építenek.
Az EU válasza: a drónellenes pajzs
Az EU a szélesebb körű védelmi intézkedések részeként kezeli a drónfenyegetést. Brüsszel egy olyan drónellenes fal kiépítését szorgalmazza, amely képes felderíteni és elfogni az ellenséges légi járműveket, mielőtt azok belépnének az európai légtérbe. A tervek szerint a pajzs 5000 kilométer hosszan húzódna az orosz határ mentén, és 2027 végére teljesen működőképessé válna.
A rendszer radar, optikai vagy akusztikus rendszereket használna a drónok észlelésére. A semlegesítésre több módszer is rendelkezésre állna: a jelek zavarása, drónellenes hálókba való befogás, elfogó drónok alkalmazása az elriasztásra, vagy végső esetben a felrobbantás, bár ez utóbbi kockázatot jelent, ha a törmelék lakott területre esik.
A „European Drone Defence Initiative” (Európai Drónvédelmi Kezdeményezés) célja egy élvonalbeli, interoperábilis rendszer kifejlesztése a drónok elleni védekezésre és azok bevetésére. Ez egy többrétegű hálózatot hozna létre, amely képes az ellenséges drónok felderítésére, követésére és semlegesítésére, miközben fejlett drónplatformokon keresztül precíziós csapásmérő képességeket is biztosítana. Ez a kezdeményezés része a 2030-ra szóló európai védelmi felkészültségi ütemtervnek, amely európai „készültségi zászlóshajókat” javasol a kollektív védelem megerősítésére. Az ilyen kezdeményezések, mint az Európai Drónvédelmi Kezdeményezés, a Keleti Határőrség, az Európai Légipajzs és az Európai Űrpajzs, célja Európa ellenálló képességének növelése az újonnan megjelenő katonai és hibrid fenyegetésekkel szemben.
Lengyelország is épít egy „Keleti Pajzsot” a fehérorosz és orosz határai mentén, ami a NATO és az EU biztonságát hivatott erősíteni megfigyelési, mobilitási infrastruktúra és fizikai akadályok révén. Az EU keleti határait a hibrid, kiber-, tengeri és hagyományos fenyegetések ellen a Keleti Határőrség erősítené meg, integrálva a légvédelmi, elektronikus hadviselési, megfigyelési és tengeri biztonsági rendszereket. Európának rétegzett védelmi architektúrára van szüksége, nem egyetlen rendszerre. A befektetéseknek a magaslati fenyegetések elleni rakétafejlesztésekre, irányított energiájú rendszerekre és skálázható zavarókra kell összpontosítaniuk a drónrajok legyőzésére.
Kihívások és költségek
A drónellenes pajzs költségeivel kapcsolatban kérdések merültek fel, mivel a védelmi mechanizmus több milliárd eurós számlát jelenthet. A költségek, a megvalósíthatóság és a stratégiai fókusz körüli viták továbbra is fennállnak. Harci repülőgépek és drága levegő-levegő rakéták bevetése a drónok ellen működőképes, de pénzügyileg fenntarthatatlan. Európa több millió eurót éget el olyan fenyegetések elhárítására, amelyek előállítása csupán ezreket kóstál. Az európai hiteles lég- és rakétavédelem útját strukturális és politikai akadályok nehezítik. A beszerzési dilemma is jelentős: az amerikai vagy izraeli rendszerekre való támaszkodás gyorsan pótolhatja a hiányosságokat, de alááshatja Európa védelmi ipari autonómiáját.
Az ARTE program és a média partnerség
A drónfenyegetésről és az európai védekezési stratégiákról szóló programot az ARTE európai platform készítette. A műsor tíz nyelven érhető el a BEAM európai médiapartneri hálózaton keresztül. A központot az ARTE koordinálja, és olyan partnerek vesznek részt benne, mint a Balkan Insight (BIRN), a Sinopsis (BIRN Románia), az El País (ES), a Gazeta Wyborcza (PL), az Internazionale (IT), az Ir, (LV), a Kathimerini (GR), a Le Soir (BE) és a Telex (HU). A partnerség uniós finanszírozást kap a DG CNECT „European Media Hubs” felhívása keretében, az EU multimédiás akcióinak részeként.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása