A magyarországi lakáspiacon az idei év első negyedévében még jelentős éves áremelkedés volt tapasztalható, azonban a második negyedévre ez a lendület érezhetően alábbhagyott. A zenga.hu friss elemzése szerint, bár éves összevetésben a lakóingatlanok hirdetési árai még mindig 14 százalékkal magasabbak, ez jelentős lassulást jelent az első negyedévi 20 százalékos növekedéshez képest. Negyedéves szinten az árak mindössze 0,3 százalékkal emelkedtek, ami gyakorlatilag az áremelkedés országos szintű megállását jelenti.
Az éves árnövekedési ütem szinte mindenhol tovább lassult az előző negyedévhez viszonyítva. Ez a tendencia különösen szembetűnő volt a drágább budapesti kerületekben és a nyugat-magyarországi megyeszékhelyeken. A fővárosban az éves áremelkedés üteme már csak 8 százalékos volt, ami jelentős mérséklődést mutat.
A XII. kerületben például az átlagos négyzetméterár alacsonyabbnak tűnhet, de Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője szerint ez nem valós áresést jelez. Sokkal inkább annak tudható be, hogy a kínálatban megnőtt a felújítandó és közepes állapotú lakások aránya, miközben kevesebb új és újszerű ingatlan került piacra. Ez torzítja az átlagárat lefelé, anélkül, hogy a tényleges piaci érték csökkenne.
Miközben a piac országosan lassuló tendenciát mutat, néhány térség továbbra is kiemelkedően teljesít. Szolnok és Miskolc például kiugró árnövekedést produkált, ahol az új és újszerű lakások aránya növekedni tudott a tavalyi alacsony bázishoz képest. Mivel az új lakások ára jellemzően magasabb, mint a használtaké, különösen az olcsóbb régiókban, több új ingatlan megjelenése felfelé húzza az átlagárakat.
Hasonló okok állnak Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megye kiugró drágulása mögött is, melyek a megyei rangsor élén állnak. Ezekben a térségekben a tavalyi árrobbanás később indult el, mint Budapesten vagy a legkeresettebb régiókban, így a felzárkózás még tart. Ezzel szemben a Balaton környékén már egyértelműen érezhető a kereslet visszaesése, a tóval határos megyékben az árnövekedés üteme jelentősen mérséklődött, ami egy nyugodtabb piaci időszak kezdetét jelzi a korábbi intenzív drágulás után.
A városok sorrendjében is történtek változások az átlagos négyzetméterárak tekintetében. Veszprém megelőzte Győrt, Pécs pedig Székesfehérvárt utasította maga mögé. A sor végén azonban nem történt változás, Kaposvár, Békéscsaba és Salgótarján maradtak a legkevésbé drága városok között, Salgótarján továbbra is jelentős lemaradással, 332 ezer forintos átlagos négyzetméterárral.
Budapesten az élmezőnyben továbbra is a szokásos négy kerület található: az V., I., XII. és II. kerület. A legdrágább továbbra is az V. kerület 2,214 millió Ft/m2 átlagárral, amit az I. (2,076 millió Ft/m2), a XII. (2,020 millió Ft/m2) és a II. (1,858 millió Ft/m2) követ. Az ingatlanfejlesztők által is kedvelt XI. és XIII. kerületek is magas átlagárakat mutatnak, rendre 1,836 millió Ft/m2 és 1,787 millió Ft/m2 értékkel. Érdekesség, hogy a fővárosi kerületek közül mostanra átlagosan mindenhol legalább 1 millió forintos négyzetméterárat szeretnének kérni a hirdetők, még a két legolcsóbb kerület, Csepel és Soroksár is elérte ezt a szintet.
A megyei sorrendben Budapest és a Balaton környéke után Pest megye következik 884 ezer Ft/m2 átlagárral, majd Hajdú-Bihar megye 882 ezer Ft/m2-rel. A 800 ezer forint feletti ársávba még Győr-Moson-Sopron és Csongrád megye fért be. Négy megyében, nevezetesen Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Békés és Nógrád megyékben az átlagos hirdetett lakóingatlanok négyzetméterára még az 500 ezer forintos szintet sem éri el, annak ellenére, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyében kiugró drágulás volt tapasztalható.
Nem csupán az árak, hanem a kereslet is veszített korábbi lendületéből a második negyedévben. A gyengébb aktivitásban szerepet játszhatott a választások körüli kivárás, a húsvéti időszak szezonális hatása, valamint az Otthon Start program fokozatos lecsengése is. Futó Péter szerint országos szinten egyelőre nem beszélhetünk árcsökkenésről, de a második negyedév egyértelműen azt mutatja, hogy a korábbi rendkívül gyors drágulás megtorpant.
A következő negyedévekben várhatóan egyre inkább a helyi piaci sajátosságok fogják meghatározni, hogy hol folytatódik még az áremelkedés, és hol kezdődhet hosszabb távú stagnálás. Ez a differenciálódás a piac további érését és a korábbi egységes trendek felbomlását jelzi előre, ahol a lokális tényezők súlya megnő.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása