Horvátországban komoly alkotmányos és politikai vita bontakozott ki a fegyveres erők alkalmazásának jogköréről. A konfliktus középpontjában az áll, hogy horvát katonák részt vegyenek-e a július 14-i párizsi katonai díszszemlén, vagy sem. Az államfő és a kormány közötti nézeteltérés a hadsereg vezetésének alapelveit is érinti.
Ivan Anusic horvát védelmi miniszter kedden aláírta a döntést a horvát katonák párizsi díszszemlére küldéséről, annak ellenére, hogy Zoran Milanovic államfő, a fegyveres erők főparancsnoka, határozottan elutasította a részvételt. Anusic a védelmi törvényre hivatkozva állítja, hogy ilyen esetben a döntés a védelmi miniszter hatásköre. A tárcavezető a határozatot megküldte Tihomir Kundid vezérkari főnöknek, és elvárja annak végrehajtását, figyelmeztetve, hogy ellenkező esetben a vezérkari főnök megsérti a védelmi törvényt és elveszíti a kormány bizalmát.
Milanovic ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a hadsereg az alárendeltség és az egységes vezetés elve alapján működik, ezért a fegyveres erők alkalmazásáról végső soron a főparancsnok dönt. Az államfő szerint a miniszter döntése két parancsnoki központot hozna létre, ami aláásná a hadsereg egységét. Milanovic azt is állította, hogy Kundidot nyomás alá helyezték, és leváltással fenyegették, ha nem jelenik meg egy kormányzati megbeszélésen; Anusic ezt visszautasította, mondván, senkit sem fenyegettek meg.
Andrej Plenkovic miniszterelnök is elvárja Kundid lemondását, ha nem hajtja végre a védelmi miniszter döntését. A kormányfő szerint Horvátországot politikai szinten is meghívták a francia nemzeti ünnepre, és Emmanuel Macron francia elnök neki is küldött meghívót, amelyet elfogadott. Plenkovic tájékoztatása szerint az EU valamennyi tagállama elfogadta a meghívást, és jelképes létszámú katonai egységgel részt vesz a rendezvényen.
A párizsi részvétel ügyében hétfőn robbant ki újabb vita Milanovic és Plenkovic között, miután az államfő közölte, hogy nem járul hozzá a horvát katonák részvételéhez. A kormány álláspontja szerint a protokolláris külföldi katonai szereplésről a védelmi miniszter dönthet, míg Milanovic szerint a fegyveres erők külföldi alkalmazásáról a főparancsnoknak van végső szava. Ez a jogértelmezési különbség képezi a konfliktus alapját.
Milanovic ellenzi a horvát katonák párizsi részvételét, mert Franciaország nem vett részt a Vihar hadművelet harmincadik évfordulója alkalmából tavaly Zágrábban rendezett katonai díszszemlén. Emellett kifogásolta, hogy Franciaország Rafale harci repülőgépeket adott el Szerbiának. Az államfő szerint a párizsi díszszemlén nem a NATO, hanem az úgynevezett tettrekészek koalíciója jelenik meg, amelyben Horvátország nem vesz részt.
Anusic védelmi miniszter reagált Milanovic kifogásaira, elismerve, hogy a francia hadsereg nem vett részt a horvátországi díszszemlén, de kiemelte, hogy két francia Rafale vadászgép ott volt a horvát államiság napja alkalmából tartott zágrábi légi bemutatón. A szerbiai Rafale-eladásról szólva megjegyezte, hogy Franciaország szabadpiaci alapon értékesítheti termékeit, és a NATO-tagállamok rendelkeznek olyan védelmi képességekkel, amelyekkel a szövetségen kívüli országok nem.
A vita rávilágít a horvát államfő és a kormány közötti régóta fennálló feszültségre, különösen a külpolitikai és védelmi kérdésekben. A jogkörök értelmezésének eltérése komoly alkotmányos dilemmát vet fel a hadsereg irányításával kapcsolatban. A vezérkari főnök helyzete különösen kényes, mivel mindkét fél elvárja tőle a döntés végrehajtását, illetve elutasítását.
A kialakult helyzet precedenst teremthet a jövőbeni katonai döntéshozatalra Horvátországban, és befolyásolhatja az ország nemzetközi megítélését. A vezérkari főnök, Tihomir Kundid döntése kulcsfontosságú lesz a konfliktus alakulásában, és közvetlen hatással lehet karrierjére. A jogi értelmezések tisztázása elengedhetetlen a hadsereg egységes vezetésének fenntartásához.
A vita nem csupán egy protokolláris eseményről szól, hanem a horvát államvezetés belső kohézióját és a hatalmi ágak közötti viszonyt is próbára teszi. A nemzetközi partnerek, különösen Franciaország és az Európai Unió, figyelemmel kísérhetik a helyzetet, mivel az befolyásolhatja Horvátország külkapcsolatait és katonai együttműködését.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása