Történelmi jelentőségű tudományos áttörést jelentettek be a kutatók: mesterséges intelligencia és korszerű képalkotó technikák segítségével sikerült teljes egészében kiolvasni egy olyan herculaneumi papirusztekercset, amelyet közel kétezer éve égetett meg a Vezúv kitörése. A csütörtöki bejelentés szerint ez a módszer jelentősen hozzájárulhat a Herculaneum ókori könyvtárából származó, eddig megfejthetetlen kéziratok roncsolás nélküli feltárásához.
A Kr. u. 79-ben történt Vezúv-kitörés, amely Pompejit is elpusztította, Herculaneumban a papirusztekercseket elszenesítette, rendkívül törékeny, megfeketedett tömbbé alakítva azokat. Ezeket a rendkívül érzékeny dokumentumokat gyakorlatilag lehetetlen kinyitni anélkül, hogy súlyos, visszafordíthatatlan károkat szenvednének. Korábbi kísérletek során számos tekercs széthullott vagy megsérült a felnyitás során, ami jelentős információvesztéssel járt. Az ókori írók által használt szén alapú tinta ráadásul alig különbözik az elszenesedett papirusztól, ami tovább nehezítette a szövegek azonosítását a hagyományos képalkotó eljárásokkal.
A kihívásra válaszul a kutatók egy innovatív megközelítést dolgoztak ki, amely nagy felbontású szkennelésre és számítógépes technikákra épül. Ennek lényege, hogy a tekercseket virtuálisan „csomagolják ki”, és érzékelik a rajtuk lévő tinta nyomait. A folyamat során röntgen mikro-komputertomográfiát (mikro-CT) alkalmaznak, amely rendkívül részletes 3D-s képeket készít a tekercsek belső szerkezetéről. Ezt követően mesterséges intelligencia algoritmusok elemzik a képeket, azonosítva a papirusz rétegeit (szegmentáció) és a szén alapú tinta finom eltéréseit a elszenesedett háttértől (textúrázás), majd virtuálisan „laposítják” a tekercset, hogy olvashatóvá tegyék a szöveget. A kutatáshoz a brit nemzeti szinkrotron létesítmény, a Diamond Light Source szupererős fénysugarait is felhasználták a nagy felbontású képek elkészítéséhez.
A projekt, amely a Vesuvius Challenge keretében zajlott, nemzetközi összefogással valósult meg, és jelentős pénzdíjakkal ösztönözte a kutatókat a megoldás megtalálására. A 700 ezer dolláros fődíjat végül három diák, a német Youssef Nader, az amerikai Luke Farritor és a svájci Julian Schilliger nyerte el, akik több mint 2000 görög betűt tudtak kiolvasni a tekercsekből.
Ennek a forradalmi technikának köszönhetően most majdnem másfél méternyi, húsz hasábos szöveget sikerült visszanyerni. Ez a dokumentum több mint kétezer éves, és jelenleg a legrégebbi, már teljesen megfejtett herculaneumi tekercs. Tartalma etikáról, művészetről és az emberi viselkedésről szól, és a kutatók szerint egy eddig ismeretlen ókori műről van szó. A Herculaneumban talált papiruszok jelentős része Philodémosz, egy epikureus filozófus munkáit tartalmazza, aki az élet örömeivel és fájdalmaival foglalkozott.
Brent Seales, a Kentucky Egyetem informatika professzora, aki a projektet vezeti, kiemelte a felfedezés jelentőségét: „Akár csak egy éve is őrültség lett volna bármelyikünknek azt hinni, hogy egy teljes tekercset, több száz hasábnyi szöveggel el lehet olvasni roncsolás nélkül.” Ez az áttörés reményt ad arra, hogy a Herculaneum Villa dei Papiri könyvtárában őrzött több mint 1800 elszenesedett tekercs – az ókor egyetlen fennmaradt, teljes könyvtára – titkai is feltárulhatnak a jövőben, újabb, eddig elveszettnek hitt ókori műveket hozva napvilágra.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása