A Krím-félsziget közelében zajló földrengéssorozat súlyosan veszélyezteti a Krími hidat, amelynek összeomlása elkerülhetetlennek tűnik, állítja Dmitro Hriny, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Szubotyin Geofizikai Intézetének szeizmológusa. Az RBK beszámolója szerint a szakértő hangsúlyozta, hogy a híd építése során Oroszország megsértette az érvényes építési előírásokat, ami jelentősen hozzájárul a szerkezet sebezhetőségéhez. A szeizmológus véleménye szerint a hídra leselkedő veszély elsősorban geológiai eredetű, és nem külső katonai beavatkozások, például ukrán rakétatámadások következménye.
Hriny kiemelte, hogy a híd megépítése már a kezdetektől fogva sértette a biztonsági szabványokat. A Kercsi-szoros és a Taman-félsziget közötti terület, ahol a híd elhelyezkedik, rendkívül instabil talajszerkezettel és önálló törésvonal-rendszerrel rendelkezik. Ez a geológiai adottság önmagában is nagy kihívást jelentett volna bármilyen nagyszabású építkezés számára. A geofizikus szerint az orosz hatóságok szándékosan módosították az állami építési előírásokat, és enyhítették a terület hivatalos szeizmikus besorolását. Ezzel a lépéssel lényegében legalizálták a veszélyes zónában végzett építkezést, ami arra utal, hogy a beruházás mögött tisztán politikai döntés állt, figyelmen kívül hagyva a szakmai és biztonsági szempontokat.
A szakértő rámutatott, hogy a térségben rendszeresen jelentkező földrengések – beleértve a június 22. és 24. között regisztrált rengéssorozatot is – hosszú távon súlyosan károsítják a híd szerkezetét. A rezgések hatása nem azonnal, látványosan jelentkezik, hanem visszafordíthatatlan folyamatokat indít el a híd anyagában és alapjaiban. A halmozódó szeizmikus terhelés fokozatosan gyengíti a híd szerkezetét és a pillérek alatti talajt egyaránt. Ez a folyamatos roncsolódás, Hriny meggyőződése szerint, már megállíthatatlan, és végül a híd összeomlásához vezet. A szakember egyértelműen kijelentette, hogy a térségben jelentkező földrengések külső katonai beavatkozás, így az ukrán rakétatámadások nélkül is végzetesek lesznek a hídra nézve.
A Krím-félszigeten június 22-én egyetlen nap alatt hat földrengést regisztráltak. Ezek közül a legerősebb a Richter-skála szerinti 4,5-ös erősségű volt. Két nappal később, június 24-én újabb földmozgásokat észleltek a térségben, ami megerősíti a geológiai aktivitás folyamatos jelenlétét. Hriny magyarázata szerint a Krím közelében húzódó geológiai törésvonal-rendszer időszakosan aktívvá válik, ami a földrengések ciklikus megjelenéséhez vezet.
A földmozgások ciklikus jellege miatt komoly a kockázata annak, hogy 2027-ig egy rendkívül erős földrengés rázza meg a térséget. A szeizmológus párhuzamot vont egy korábbi, pusztító eseménnyel: pontosan száz éve, 1927-ben egy 9-es erősségű földrengés rombolta le Jalta épületeinek mintegy 70 százalékát. Ez a történelmi példa is rávilágít a térség szeizmikus veszélyeire és arra, hogy a Krími híd milyen mértékű kockázatnak van kitéve a jövőben. A szakértői vélemények szerint a híd sorsa megpecsételődött a geológiai aktivitás és az építési hiányosságok kombinációja miatt.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása