Egy friss tanulmány szerint Európa jelentős pénzügyi befolyással rendelkezik az Egyesült Államokkal szemben, ami potenciálisan komoly gazdasági hatásokkal járhat. A Kieli Világgazdasági Intézet (IfW) elemzése rámutat, hogy az európai befektetések mértéke az USA-ban jelentősen meghaladja az amerikaiak európai befektetéseit. Ez az aszimmetria lehetőséget teremt Európa számára, hogy pénzügyi eszközökkel reagáljon az amerikai vámfenyegetésekre vagy a katonai támogatás esetleges csökkentésére, amennyiben erre szükség lenne.
Az IfW elemzése szerint az európai befektetők mintegy 9,6 billió dollár értékben tartanak amerikai eszközöket, ami jelentős pénzügyi súlyt képvisel. Ez az összeg körülbelül másfélszerese annak, amit az Egyesült Államok Európában fektetett be, ami egyértelmű pénzügyi egyensúlyhiányra utal a két gazdasági térség között. A tanulmány szerzői szerint e befolyás kihasználásához szükség lenne az amerikai államkötvényekre vonatkozó jelenlegi szabályozási kedvezmények megszüntetésére Európában, ami alapvetően változtatná meg a befektetési környezetet.
Farzad Saidi, az IfW szakértője hangsúlyozta, hogy az amerikai államkötvények jelenleg feltétel nélküli kivételt élveznek, ami olcsóbb finanszírozást tesz lehetővé számukra, mint amit hitelképességi mutatóik valójában indokolnának. A javasolt szabálymódosítás célja pontosan e kedvezményes kivétel megszüntetése lenne, ami egyenlőbb feltételeket teremtene a piacon. A kutatók a "nulla kockázati súly" eltörlésének hatásait vizsgálták két európai szabályozási keretrendszerben, nevezetesen a Solvency II rendszer felárszabályában és a tőkekövetelmény-rendeletben (CRR).
Az amerikai államadósság-ráta jelenleg meghaladja a 120 százalékot, miközben az ország hitelminősítései is romló tendenciát mutatnak, ami aggodalomra ad okot a pénzügyi stabilitás szempontjából. Saidi szerint ezek a tényezők felügyeleti szempontból alig indokolják az amerikai államkötvények jelenlegi kedvezményes besorolását, amely nem tükrözi a valós kockázatokat. A "nulla kockázati súly" megszüntetése tehát egy olyan lépés lenne, amely a valós gazdasági helyzethez igazítaná a szabályozást, és átláthatóbbá tenné a befektetési döntéseket.
Ez a lépés összhangban lenne azzal a szélesebb körű törekvéssel, hogy a pénzügyi rendszerek stabilabbá váljanak, és a befektetések kockázatait pontosabban tükrözzék a szabályok. Az elemzés rávilágít, hogy a jelenlegi rendszer egyfajta rejtett támogatást nyújt az amerikai államnak, ami torzítja a piaci viszonyokat és befolyásolja a tőkeáramlásokat. Az európai szabályozás felülvizsgálata lehetőséget teremtene e torzítás korrigálására, elősegítve a méltányosabb piaci működést.
A javasolt változtatások jelentős hatással lennének az amerikai államkötvények iránti keresletre a jövőben. A következő évtizedben a biztosítók, bankok és nyugdíjalapok körében mintegy 200 milliárd dollárral csökkenhetne az amerikai államkötvények iránti érdeklődés, ami érezhetően befolyásolná a piacot. Ez a keresletcsökkenés közvetlenül befolyásolná az Egyesült Államok finanszírozási költségeit, mivel a befektetők magasabb hozamot várnának el.
A hozamok emelkedése évente 33-42 milliárd dollárral növelhetné az amerikai költségvetés finanszírozási terheit, ami komoly kihatással lenne a fiskális politikára. Ez az összeg jelentős, nagyjából az amerikai hadsereg éves költségvetésének egyötödét-negyedét teszi ki, ami rávilágít a potenciális pénzügyi nyomás mértékére. Az ilyen mértékű többletköltség komoly kihívások elé állíthatná az amerikai költségvetési politikát, és befolyásolná a kormányzati kiadások tervezését és prioritásait.
Az európai szempontból a források átcsoportosítása európai állam- és banki kötvényekbe több előnnyel is járna a kontinens számára. Javulhatna az európai bankok finanszírozási szerkezete, és ezzel párhuzamosan mérséklődhetne a dollárfüggőségük, ami növelné a stabilitást. Ez hozzájárulna az európai pénzügyi rendszer ellenálló képességének növeléséhez és a diverzifikációhoz, csökkentve a külső sokkokra való érzékenységet.
A tanulmány szerint a pénzügyi piacokra gyakorolt hatás várhatóan mérsékelt lenne, nem pedig hirtelen sokkhatás. Mivel az európai dollárpozíciók jelentős része fedezett, ezek leépítése ellentétes irányú tőkeáramlásokat generálhat, ami fokozatosan okozhatja a dollár esetleges gyengülését és a hozamok emelkedését. A szerzők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az árfolyamok alakulását folyamatosan figyelemmel kell kísérni a lehetséges kockázatok minimalizálása és a piaci stabilitás fenntartása érdekében.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása