Magyar Péter, a leendő Tisza-kormány miniszterelnöke a 444-nek adott interjújában beszélt a közelgő intézményi reformokról, amelyek érintik a köztársasági elnöki tisztséget, az alkotmányos berendezkedést és a korrupció elleni fellépést. Kiemelte, hogy a kormányzati feladatok súlya és mélysége még őt is meglepte, és bárhová tekintenek, a visszaélések eseteivel találkoznak.
A Tisza-kormány kezdeményezni kívánja Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszüntetését. Magyar Péter indoklása szerint az államfő az elmúlt két évben nem töltötte be azt az alkotmányos és erkölcsi szerepet, amelyet a tisztség megkövetelt volna. Álláspontja szerint Sulyok Tamás nem testesítette meg a nemzeti egységet, nem állt ki a jogállamiság, a bírók, a művészek, az újságírók, a civilek vagy a kiszolgáltatott gyerekek mellett, és nem emelt szót a demokratikus intézményrendszer leépítésével szemben. A probléma tehát nem magával a köztársasági elnöki intézménnyel, hanem Sulyok Tamás működésével van. Magyar Péter várakozásai szerint Sulyok Tamás július 20. körül már nem lesz Magyarország köztársasági elnöke, és augusztus 20. előtt új államfő léphet hivatalba. Amennyiben Sulyok Tamás nem írja alá a saját felmentését lehetővé tevő alaptörvény-módosítást, megfosztási eljárás indulhat ellene, amelyhez a Tisza-kormány rendelkezik a szükséges kétharmados parlamenti többséggel.
Az alaptörvény-módosítás egy szélesebb körű intézményi csomag része, amely többek között az Alkotmánybíróságot és a Kúria elnökének kinevezési folyamatát is érinti. Szeptembertől átfogó alkotmányozási folyamat indulna, amelynek keretében a közvetlen államfőválasztás lehetősége is felmerülhet. Az alkotmányreform részeként újra bevezetnék az alkotmánybírók 70 éves felső korhatárát, ami érintené Polt Pétert, a testület jelenlegi elnökét. Emellett a bírók nagyobb beleszólást kapnának a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetőinek kiválasztásába. A képviselői mandátumokat is korlátoznák, egy országgyűlési képviselő legfeljebb 12 évig tölthetné be tisztségét, ami számos jelenlegi politikusra, például Szijjártó Péterre, Lázár Jánosra és Gulyás Gergelyre is hatással lenne. A tervek szerint számos jelenleg sarkalatos törvény egyszerű többséggel is módosíthatóvá válna. Az új alkotmányt népszavazással erősítenék meg.
A kormányfő ismertette a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatallal (NVVHO) kapcsolatos terveit is. Ez a hivatal európai szinten is az egyik legerősebb korrupcióellenes szervként működne, függetlenül a kormánytól, és közvetlenül az Országgyűlésnek tartozna elszámolással. Magyar Péter az olasz maffiához hasonlította a Fidesz működését, ezzel indokolva a hivatal létrehozásának szükségességét, és utalt arra, hogy a GDP 7-8 százaléka is eltűnik a korrupció miatt. A hivatal munkáját a szicíliai maffia ellen küzdő Giovanni Falcone és Paolo Borsellino munkájához hasonlította. A szervezet a „Tisztítótűz” művelet keretében működne.
Az NVVHO rendkívül széles jogkörökkel rendelkezne: horizontálisan rálátna az állami adatokra és eljárásokra, betekinthetne bankszámlákba, lekérhetne közérdekű adatokat, elemzéseket készíthetne, és kockázati alapon rangsorolhatná az ügyeket. A hivatalban nyomozók, ügyészek, rendőrök, NAV-osok, informatikusok, könyvvizsgálók, adószakértők és kockázatelemzők dolgoznának. Az NVVHO átvehetné a nem megfelelően haladó, folyamatban lévő büntetőeljárásokat az ügyészségtől, például a nemzeti banki alapítványok ügyét. Kérhetné a rendőrség segítségét nyomozati cselekményekhez, őrizetbe vételhez, foglaláshoz vagy zár alá vételhez. Különösen fontosnak tartja a vagyonok időben történő zárolását, hogy egy hosszú büntetőeljárás végére ne tűnjön el a visszaszerezhető vagyon.
Az eljárások kimenetele többféle lehet: bűncselekmény gyanúja esetén büntetőeljárás indulhat, ahol a hivatal ügyészei képviselhetnék a vádat. Más esetekben az ügyet más hatáskörrel rendelkező hatósághoz irányíthatnák, polgári pert indíthatnának jogalap nélküli gazdagodás miatt, vagy koncessziók, állami vagyonátadások semmisségének kimondását kérhetnék feltűnő értékaránytalanságra hivatkozva. A hivatal költségvetése a Szuverenitásvédelmi Hivatal 6 milliárdos keretéből származna, de a teljes költségvetés elérheti a 10 milliárd forintos nagyságrendet. A szervezet vezetőjét hat évre választanák, újraválaszthatóság nélkül, ami garantálná a függetlenségét. Magyar Péter szerint a legfőbb ügyésznek, Nagy Gábor Bálintnak hamarosan le kell mondania.
Az intézkedéscsomag részeként további törvénymódosítások is várhatók. Betiltanák az emberi méltóságot sértő, közösségeket kollektíven megbélyegző, gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámokat, plakátokat és hirdetéseket, valamint a megtévesztő képi vagy audiovizuális tartalmakat. Szigorítanák a reklámok elhelyezését, településképi eljáráshoz kötnék azokat, és nagyobb beleszólást adnának az önkormányzatoknak. A szabálytalan felületeket 2026. szeptember végéig el kellene távolítani vagy engedélyeztetni. Emellett kivennék az államosítás alól azokat a józsefvárosi önkormányzati lakóépületeket, amelyek az NKE-bővítéshez kapcsolódtak.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása