A Kongói Demokratikus Köztársaság északkeleti részén, a Buniában található Kigonze menekülttáborban aggasztóan megnövekedett a halálesetek száma. Május eleje óta legalább harminc ember halt meg, ami a tábor illetékesei szerint példátlan mértékű halálozást jelent, és az ebola lehetséges gyors terjedésére utal a területen.
Ez a helyzet különösen riasztó, mivel a Kigonze tábor az ebolajárvány egyik gócpontjában fekszik. A hirtelen megnövekedett halálozási arány felerősíti azokat a félelmeket, amelyek szerint a vírus észrevétlenül terjedhet Kelet-Kongó több mint ötmillió belső menekültje körében.
A Kigonze táborban, ahol több mint tizenötezer ember él, korábban havonta mindössze egy-három halálesetet regisztráltak. Most azonban egyetlen hét leforgása alatt tíz ember vesztette életét, ami drámai emelkedést jelent.
Az elhunytaknál kivétel nélkül az ebolára jellemző tünetek, mint fejfájás, láz és hányás jelentkeztek. Bár a halálesetek okát hivatalos vizsgálatokkal még nem sikerült megerősíteni, mivel a betegek és hozzátartozóik kezdetben elutasították a tesztelést, az egészségügyi szakemberek végül öt áldozattól tudtak mintát venni. A laboratóriumi eredményekre még várnak.
A Caritas segélyszervezet munkatársai a táborban lepedővel letakart holttesteket láttak, amelyeket védőruhába öltözött egészségügyi dolgozók fertőtlenítettek. Ez a látvány is alátámasztja a súlyos járványügyi helyzet gyanúját.
Négy segélyszervezeti munkatárs szerint a hirtelen megugrott halálozási számok rávilágítanak arra, hogy a helyi közösségek védtelenebbé váltak az ebolához hasonló járványokkal szemben. Ennek fő oka a nemzetközi adományozók, köztük az Amerikai Egyesült Államok által jelentősen csökkentett víz-, szanitációs és higiéniás (WASH) programok támogatása.
Az ENSZ adatai szerint Kongóban a nyilvános illemhelyek és a kézmosóállomások finanszírozása 2024 és 2025 között több mint a felére, mintegy 38 millió dollárra esett vissza. Az idei évre meghirdetett 80 millió dolláros támogatási igénynek mindössze a 21 százaléka teljesült.
Washington 2024-ben még több mint 60 millió dollárral támogatta a kongói WASH-programokat. Az amerikai adminisztráció a forrásmegvonásokat azzal indokolta, hogy a forrásokat közvetlenül a „kiemelten életmentő humanitárius segítségnyújtásra” kívánják összpontosítani, így több mint 375 millió dollárt különítettek el kifejezetten az ebola elleni küzdelemre.
A támogatáscsökkentések hatása már érezhető a helyszínen, jelentősen rontva a menekültek életkörülményeit és a járványok elleni védekezés hatékonyságát. A Mercy Corps humanitárius szervezet tavaly még 82 vízcsapot és több mint 400 nyilvános illemhelyet tartott fenn, amelyek 125 ezer menekültet szolgáltak ki.
Idén azonban már csak hat csap működik, nyilvános illemhely egy sem üzemel, és a korábbi töredékét, kevesebb mint 19 ezer embert tudnak ellátni. Ez a drasztikus visszaesés közvetlenül hozzájárul a higiéniai feltételek romlásához és a betegségek terjedésének kockázatához.
Kigonzében nagylétszámú családok kénytelenek osztozni az egymástól alig egy méterre felállított műanyag sátrakon, a gyermekek pedig mezítláb járnak a poros utcákon. Ezek a zsúfolt és higiéniai szempontból kritikus körülmények ideális táptalajt biztosítanak a fertőző betegségek, így az ebola gyors terjedéséhez.
Kongóban több száz hasonló menekülttábor működik, amelyek közül néhányban százezernél is többen zsúfolódnak össze. Ezek a táborok rendkívül sebezhetőek a járványokkal szemben, különösen, ha a higiéniai infrastruktúra hiányos vagy összeomlik.
A Kigonze táborban kialakult helyzet súlyos figyelmeztetés a Kelet-Kongóban élő több mint ötmillió belső menekült számára. Az ebola csendes terjedésének lehetősége komoly kihívást jelent a közegészségügyi hatóságok és a segélyszervezetek számára, és sürgős intézkedéseket tesz szükségessé a további halálesetek megelőzésére és a járvány megfékezésére.
A laboratóriumi eredmények várhatóan kulcsfontosságúak lesznek a helyzet pontos megítélésében és a megfelelő válaszlépések kidolgozásában.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása