Az Európai Bizottság pozitívan értékelte és javasolta Magyarország módosított helyreállítási és ellenállóképességi tervének (RRP) elfogadását. Ez a lépés potenciálisan 10 milliárd euró uniós forrást szabadíthat fel, amelyből 6,51 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 3,49 milliárd euró pedig hitel formájában válhat elérhetővé. A döntés egy régóta húzódó konfliktuspont feloldásának fontos állomása Budapest és Brüsszel között.
Magyarország június 10-én nyújtotta be a módosított helyreállítási tervet az Európai Bizottságnak. Ezt megelőzően, május végén, Magyar Péter miniszterelnök politikai megállapodást kötött Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével a befagyasztott uniós források felszabadításáról. A Bizottság mostani javaslata szerint a terv teljes költségvetése 10 milliárd euró, amelyből jelentős rész vissza nem térítendő támogatásként érkezhet. Az uniós testület elfogadta Magyarország érvelését, miszerint az eredeti terv módosítása indokolt volt az energiaárak ingadozása, a geopolitikai helyzet változása és egyéb végrehajtási nehézségek miatt.
A magyar helyreállítási források sorsa évek óta feszültséget okozott Budapest és Brüsszel között. Magyarország eredeti tervét 2021 májusában nyújtotta be, de a Tanács csak 2022 decemberében hagyta jóvá, szigorú jogállamisági és korrupcióellenes feltételekhez kötve. Az akkori kormány nem tudta rendezni a vitát az uniós testülettel. A tervet 2023-ban már egyszer módosították, ekkor bővült a REPowerEU fejezettel, amely az energiafüggetlenség és a megújuló energiák gyorsabb bevezetését célozta. A mostani módosítás az objektív körülményekre hivatkozva történt, melyek az eredeti program elemeinek megvalósíthatóságát befolyásolták.
A Bizottság értékelése szerint az új terv átfogó választ ad Magyarország gazdasági és társadalmi kihívásaira. Brüsszel „A” minősítést adott a programnak, kiemelve annak hozzájárulását az uniós helyreállítási eszköz hat fő pilléréhez, mint például a zöld és digitális átállás, az intelligens növekedés, valamint a társadalmi kohézió. Különösen erős elem a zöld átállás, amelyre a források 52,9 százaléka jutna, meghaladva az uniós minimumot. Ebből a keretből villamosenergia-hálózati fejlesztések, megújulóenergia-beruházások, energiatárolási projektek és épületfelújítások valósulhatnak meg.
A digitális átállásra a terv teljes keretének 24,1 százaléka jut, ami szintén meghaladja az előírt 20 százalékos minimumot. Ez magában foglalja az iskolák digitális eszközökkel való ellátását, a felsőoktatás modernizálását, az elektronikus egészségügyi szolgáltatások fejlesztését, valamint hozzájárulást az európai AI Gigafactory és az IRIS² programokhoz. Az oktatási, egészségügyi és szociális intézkedések is hangsúlyosak, mint például a pedagógusbérek felzárkóztatása, a szegregáció csökkentése, új bölcsődei férőhelyek létrehozása, valamint kórházi fejlesztések és a hálapénz felszámolását célzó lépések.
A jogállamisági és korrupcióellenes vállalások továbbra is kulcsfontosságúak. A magyar kormány számos intézkedést vállalt, amelyeket a Bizottság elegendőnek ítélt. Ezek közé tartozik az Integritás Hatóság megerősítése, a korrupcióellenes munkacsoport működtetése, az OLAF-fal való együttműködés erősítése, a vagyonnyilatkozati rendszer kiterjesztése, a közpénzek felhasználását bemutató kereshető nyilvántartás, valamint az Európai Ügyészséghez való csatlakozás. A bírósági függetlenség erősítése is szerepel a tervben, az Országos Bírói Tanács jogköreinek növelésével és a Kúria elnökére vonatkozó szabályok módosításával, melyek egy része már 2023-ban megvalósult.
Fontos hangsúlyozni, hogy a források kifizetése nem automatikus. Az Európai Bizottság egyértelművé tette, hogy Magyarországnak minden, az uniós pénzügyi érdekek védelméhez kapcsolódó mérföldkövet teljesítenie kell. Összesen 24 ellenőrzési, korrupcióellenes, közbeszerzési, igazságszolgáltatási és auditfeltétel szerepel a tervben, amelyek teljesítése előfeltétele a tényleges hozzáférésnek a helyreállítási forrásokhoz. A mostani bizottsági döntés politikai áttörést jelent, azonban még nem a folyamat vége. Az Európai Tanácsnak is el kell fogadnia a Bizottság javaslatát, hogy a kifizetések elindulhassanak. Ezt követően, augusztus 31-ig minden gazdasági vállalást rohamtempóban teljesíteni kell.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása