A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) október 16-án közzétett adatai szerint a magyarországi fizetések vásárlóereje érdemben javult augusztusban. Az elemzők azonban meglepőnek tartják, hogy ez a kedvező tendencia nem tükröződik a kiskereskedelmi forgalom teljesítményében. Ez a jelenség rávilágít arra, hogy a kereseti statisztikák önmagukban nem feltétlenül adnak teljes képet a gazdaság lendületéről.
Augusztusban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 740 600 forintot tett ki, ami 8,4 százalékos éves növekedést jelent. A nettó átlagkereset 519 900 forintra emelkedett, ami 10 százalékos éves növekedésnek felel meg. Az 1,3 százalékos infláció mellett a nettó keresetek vásárlóereje 8,6 százalékkal javult.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza pozitív meglepetésként értékelte az adatot, kiemelve, hogy a bérnövekedés üteme immár két hónapja gyorsul. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a júliusi 7,5 százalékos bruttó keresetnövekedéshez viszonyítva hangsúlyozta az augusztusi 8,4 százalékos emelkedés jelentőségét. Ez a gyorsulás az éves növekedési ütemre vonatkozik, nem pedig egyetlen hónap alatti emelkedésre.
Fontos megkülönböztetni az átlag- és a mediánkeresetet. A nettó mediánkereset augusztusban 433 400 forint volt, ami azt jelenti, hogy a dolgozók fele ennél kevesebbet, fele pedig többet keresett. Ez a mutató pontosabban tükrözi a tipikus fizetési lehetőségeket, és az átlaghoz hasonlóan, bruttóban 8,5, nettóban 9,9 százalékkal nőtt egy év alatt. Regős Gábor szerint ez arra utal, hogy a béremelkedés a jövedelmi csoportok között viszonylag egyenletes lehetett. Virovácz Péter ugyanakkor felvetette a bértorlódás lehetőségét az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban, ami további bérrendezéseket tehet szükségessé.
A nettó keresetek gyorsabb növekedéséhez hozzájárult a családi és az anyákat érintő kedvezmények bővülése. Ez azt jelenti, hogy az országos nettó adat különböző élethelyzetű munkavállalók keresetét összesíti, és nem minden dolgozó tapasztalt azonos mértékű nettó emelkedést. A szektorok közül a költségvetési szféra mutatta a legnagyobb lendületet, ahol a bruttó átlagkereset 9,2 százalékkal, 731 100 forintra nőtt. A vállalkozásoknál 8,1, a nonprofit szektorban 8,9 százalékos emelkedést mértek.
Az ágazati bontás jelentős eltéréseket mutat: az energiaiparban és a bányászatban kiemelkedő, 15,7, illetve 15,3 százalékos növekedés volt tapasztalható. Ezzel szemben a mezőgazdaságban 6,1, az egészségügyben pedig mindössze 1,9 százalékos emelkedés történt. Virovácz Péter az állami szférában az oktatás és közigazgatás bérrendezéseit emelte ki, míg a versenyszférában a logisztikát sorolta az átlag felett teljesítő területek közé.
A bérnövekedés tartósságának megítéléséhez érdemes a prémiumok és jutalmak nélküli rendszeres kereseteket is vizsgálni. Ez a bruttó átlag augusztusban 710 600 forint volt, ami 7,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. Ez elmarad a teljes bruttó átlagkereset 8,4 százalékos növekedésétől. Virovácz Péter szerint egyedi tényezők, például a nyári hőhullámok miatti túlórák vagy a paksi helyzet kezelésével kapcsolatos kifizetések is szerepet játszhattak a gyorsulásban, de ezek nem feltétlenül jelzik a bérnövekedés tartós felgyorsulását.
A bérek emelkedése mögött több tényező is meghúzódik. A közszféra egyes területeit érintő béremelések mellett az év eleji minimálbér-emelés is jelentős szerepet játszik. Bár a minimálbér közvetlenül kevesebb munkavállalót érint, horgonyként funkcionál, befolyásolva a magasabb keresetek emelkedését is.
Regős Gábor rámutatott, hogy a munkaerőhiány továbbra is fennáll számos területen, még a lazább munkaerőpiaci körülmények között is. Virovácz Péter szerint a vállalatok egy része továbbra is tartalékolja dolgozóit, ami a gazdasági kilátások javulásával kifizetődővé válhat. A demográfiai folyamatok, mint a munkaerő kínálatának szűkülése, rövid távon is felfelé hajthatják a béreket.
Az év elejétől számított, kumulált adatok értékelésénél fontos figyelembe venni az egyszeri tényezőket. Január és augusztus között a bruttó átlagkereset 10,6, a nettó pedig 12,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának értékét. A KSH azonban hangsúlyozta, hogy ezt a jelentős emelkedést nagymértékben befolyásolta a honvédelmi és rendvédelmi hivatásos állomány januárban kifizetett, hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatása, az úgynevezett fegyverpénz. Ennek hatása különösen a költségvetési szektorban volt érezhető, ahol az első nyolc hónap bruttó átlagkeresete 20,6 százalékkal nőtt. Az ilyen egyszeri kifizetések miatt a kumulált adatokból nem lehet automatikusan a következő hónapokra következtetni.
A bérek vásárlóerejének jelentős javulása elméletileg erős támaszt nyújthatna a belföldi fogyasztásnak. Éppen ezért tartják meglepőnek az elemzők a kiskereskedelem augusztusi gyenge teljesítményét. Virovácz Péter szerint ezt részben egyedi körülmények, például a nyári hőhullám és az üzemanyagárak emelkedése foghatták vissza.
Az ING közgazdásza úgy véli, elképzelhető, hogy a vásárlók magasabb árkategóriájú termékek felé fordultak, vagy kiadásaikon belül nagyobb szerepet kaptak a szolgáltatások. Ezért a harmadik negyedévben továbbra is dinamikus fogyasztásbővülésre számít. Regős Gábor is azon a véleményen van, hogy a keresetek emelkedése támogatja a fogyasztást, ami kulcsszerepet játszhat az idei gazdasági növekedésben.
A gazdaságot tehát továbbra is a gazdasági növekedést meghaladó keresetemelkedés jellemzi. A háztartások a többletjövedelmüket elkölthetik szolgáltatásokra, drágább termékekre, vagy akár félretehetik. Ezért a kereseti statisztika önmagában nem mutatja meg a gazdaságra gyakorolt teljes hatást.
Az elemzők az év hátralévő részére alapvetően a jelenlegi növekedési tempó fennmaradására számítanak. Regős Gábor szerint az év végén kisebb gyorsulás is lehetséges a több állami területen megígért béremelések miatt. Virovácz Péter az egész évre 9-10 százalék körüli átlagbér-növekedést prognosztizál, inkább a sáv felső széléhez közel.
A jövő év kapcsán azonban már óvatosabbak a várakozások, különösen a minimálbér emelése tekintetében. Virovácz Péter szerint a hároméves bérmegállapodás felülvizsgálatra szorul. A tervezett személyi jövedelemadó-változások fényében nem lenne meglepő, ha a bruttó minimálbérek az elmúlt években megszokottnál visszafogottabb, alacsony egyszámjegyű ütemben emelkednének.
Regős Gábor is kiemelt fontosságúnak tartja, hogy mennyi valósul meg a megállapodásban szereplő, jövő évre tervezett 14 százalékos minimálbér-emelésből, és mennyire marad feszes a munkaerőpiac. A következő béralku tétje túlmutat a legalacsonyabb fizetéseken, mivel a minimálbér viszonyítási pontot ad a magasabb keresetek emeléséhez is. Ezáltal befolyásolja a fogyasztás jövő évi támogatását is.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása