A Washington Post csütörtökön közzétett beszámolója szerint titokban amerikai techmilliárdosok és befolyásos üzleti szereplők finanszírozták Donald Trump korábbi elnök Fehér Házba tervezett báltermének megépítését. Az újság értesülései szerint összesen 333 millió dollárnyi magánadomány gyűlt össze a projektre, amelynek becsült költsége eredetileg 400 millió dollár volt. Ez a leleplezés rávilágít a politikai adományozás és a kormányzati kapcsolatok bonyolult összefonódására az Egyesült Államokban.
A jelentés kiemeli, hogy több neves vállalat és tehetős magánszemély jelentős összegekkel járult hozzá az építkezéshez. Az Nvidia, a chipgyártó óriás, és az Apple, a technológiai szektor egyik vezető szereplője, egyaránt 25-25 millió dollárt ajánlott fel a bálterem létrehozására. Hasonlóan nagylelkűen, szintén 25 millió dollárral támogatta a kezdeményezést az Adelson család, akik régóta ismertek Donald Trump és a Republikánus Párt támogatóiként. Charles Ergen milliárdos, a Dish Network távközlési vállalat társalapítója és elnöke is 25 millió dollárral járult hozzá a projekthez.
Érdekesség, hogy maga Donald Trump nem szerepel az adományozók listáján, noha korábban azt nyilatkozta, hogy ő maga és tehetős támogatók fedezik a becsült költségeket. Később, a projekt finanszírozására vonatkozó elképzelései változtak, és sikertelenül próbált egymilliárd dolláros forrást szerezni a Kongresszustól egy föld alatti bunker és egyéb biztonsági fejlesztések megvalósítására. A Fehér Ház a beszámoló szerint nem hozta nyilvánosságra a támogatók névsorát, szóvivője csupán annyit közölt, hogy az adományozók „az amerikai vállalatok széles körét képviselik”.
Az Nvidia szóvivője a hírre reagálva kijelentette, hogy cégük büszkén támogatja a pártoktól független, az amerikaiakat szolgáló alapítványt. Az Apple ezzel szemben nem kívánta kommentálni a Washington Post értesüléseit. A 10 millió dolláros adományozók között olyan jelentős állami és védelmi beszállítók is megtalálhatók, mint a Lockheed Martin, a Microsoft és a Palantir Technologies. Ez a lista tovább erősíti azt a képet, hogy a projekt mögött álló finanszírozók jelentős üzleti kapcsolatokkal rendelkeznek a szövetségi kormánnyal.
A Washington Post elemzése szerint az összegyűjtött pénz túlnyomó része olyan vállalatoktól és tehetős magánszemélyektől származik, akiknek üzleti kapcsolataik vannak a szövetségi kormánnyal. Különösen figyelemre méltó, hogy a teljes összeg fele olyan cégektől vagy cégvezetőktől érkezett, amelyek Donald Trump második elnöki ciklusában kormányzati szerződésekkel rendelkeznek. Ez a tény felveti a kérdést az adományok motivációjával és a lehetséges befolyásolási szándékkal kapcsolatban, bár a cikk nem von le konkrét következtetéseket.
A tervezett bálterem impozáns méretekkel rendelkezett volna: ezer fő befogadására alkalmas, mintegy 8360 négyzetméteres területet foglalt volna el. Megépítéséhez azonban a Fehér Ház történelmi Keleti szárnyát bontották el, ahol korábban a first lady irodái és az elnöki rezidencia moziterme kapott helyet. Ez a lépés heves tiltakozást váltott ki a műemlékvédők és az ellenzék körében, akik aggodalmukat fejezték ki a történelmi épület integritásának megsértése miatt. A projekt becsült költsége, mint említettük, 400 millió dollár volt, amelynek jelentős részét magánadományokból fedezték volna.
A Washington Post által feltárt információk új megvilágításba helyezik a Fehér Házban tervezett bálterem finanszírozását, bemutatva, hogy a projekt mögött jelentős techmilliárdosok és kormányzati beszállítók álltak. Az adományok jellege és a Fehér Ház titoktartása további kérdéseket vet fel a politikai adományozás átláthatóságával és a magánszektor kormányzati ügyekre gyakorolt lehetséges befolyásával kapcsolatban.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása