Budapest belgyógyászati és sürgősségi fekvőbeteg-ellátása súlyos válságba került, melyet elsősorban a humánerőforrás hiánya és a szociális ellátásra szoruló páciensek kórházi tartózkodása okoz. A kialakult helyzet azonnali és összehangolt minisztériumi beavatkozást tett szükségessé, hogy elkerüljék a rendszer összeomlását. Az egészségügyi és a szociális tárca, valamint az érintett hatóságok közös válságkezelésbe kezdtek a Medical Online tudósítása szerint.
A fővárosi belgyógyászati osztályok kapacitáshiánya láncreakciót indított el, mivel az osztályok már nem tudják átvenni a betegeket a sürgősségi részlegekről. Ezáltal a sürgősségi ellátóhelyek is túlzsúfolttá váltak, ami már az új páciensek felvételét is jelentősen akadályozza. A krízist tovább mélyíti, hogy a Bajcsy-Zsilinszky Kórház hónapok óta súlyos humánerőforrás-problémákkal küzd, ami tovább csökkenti az elérhető ágykapacitást.
Emellett a kistarcsai Flór Ferenc Kórházban egy kialakulóban lévő calicivírus-járvány miatt kényszerültek ellátások lemondására, ami szintén hozzájárul a fővárosi terhelés növekedéséhez. Jelenleg mintegy 750 budapesti belgyógyászati beteg, köztük nagyjából 200 hajléktalan személy megfelelő elhelyezése ütközik komoly nehézségekbe. Az Egészségügyi Minisztérium megerősítette a lapnak a válsághelyzet meglétét, elismerve a súlyos problémákat.
A minisztérium tájékoztatása szerint a kórházak napi terhelése az elmúlt időszakban nem nőtt drasztikusan, azonban az aktív ágyak mintegy harmadát olyan krónikus betegek foglalják el, akik már nem orvosi kezelést, csupán szociális gondoskodást vagy tartós ápolást igényelnek. Ezt a problémát tetézi a kritikus mértékű ápolóhiány, ami miatt a meglévő ágyakat sem tudják maximálisan kihasználni, tovább csökkentve az akut ellátásra szánt kapacitásokat.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a Medical Online-nak küldött válaszában hangsúlyozta, hogy a probléma rávilágít az egészségügyi és a szociális ellátórendszer végletesen leromlott állapotára. A tárcavezető szerint a nehézségeket a beszűkült kapacitások és a felhalmozódott strukturális hiányosságok okozzák, amelyek hosszú távú megoldást igényelnek. A miniszter kiemelte, hogy a hosszú távú megoldást a szakdolgozói bérek rendezése és egy kiszámítható ápolói életpályamodell megteremtése jelentheti.
A fővárosi belgyógyászati és sürgősségi ellátás válsága nem csupán a betegek azonnali ellátását veszélyezteti, hanem az egészségügyi rendszer stabilitását és hatékonyságát is aláássa. A túlterheltség és a kapacitáshiány közvetlenül befolyásolja az ellátás minőségét és a várakozási időket, ami súlyos következményekkel járhat a páciensek számára. A helyzet rávilágít az egészségügyi és szociális szektor közötti szoros összefüggésre, és arra, hogy az egyik terület hiányosságai hogyan terhelik a másikat.
A krízishelyzet kezelése érdekében a minisztérium arra kéri a lakosságot, hogy egészségügyi panaszukkal elsőként a háziorvosukat keressék fel, lehetőleg napközben, a rendelési időben. Munkaidőn kívül az 1830-as orvosi ügyeleti szám hívását javasolják, továbbá arra kérnek mindenkit, hogy csak valóban indokolt, súlyos esetben hívjanak mentőt. Ez a felelősségteljes magatartás segíthet tehermentesíteni a túlterhelt ellátórendszert és biztosítani, hogy a sürgősségi kapacitások a leginkább rászorulók számára álljanak rendelkezésre.
A helyzet enyhítésére az Egészségügyi Minisztérium, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ), az Országos Mentőszolgálat, valamint a Szociális és Családügyi Minisztérium bevonásával indultak egyeztetések. Az OKFŐ külön stratégiai és operatív csoportot hozott létre a betegforgalom folyamatos nyomon követésére és a szabad kapacitások összehangolására. A legfőbb cél az aktív belgyógyászati ágyak felszabadítása a krónikus betegek szociális intézményekbe történő áthelyezésével, ezzel is csökkentve a kórházakra nehezedő nyomást.
Csütörtök este Karácsony Gergely főpolgármester is megszólalt a témában Facebook-bejegyzésében, hangsúlyozva, hogy az egészségügyi intézmények túlterheltsége miatt elengedhetetlenné vált az elérhető kapacitások bővítése és az ellátórendszer tehermentesítése. A főváros a saját fenntartásában működő infrastruktúra bevonásával igyekszik biztosítani a betegellátás folyamatosságát, a meglévő intézményi keretein belül szabadított fel helyet a sürgető feladatok ellátására. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a főváros hajléktalankórháza 20 plusz férőhellyel vesz részt a krízis megoldásában, ami közvetlenül hozzájárul a budapesti ellátórendszerre nehezedő nyomás mérsékléséhez.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása