A nemzetközi politikai és gazdasági életben zajló események, különösen az orosz–ukrán háború és az iráni konfliktus, jelentős hatással vannak a globális kilátásokra. Az amerikai középidős választások körüli zaj ellenére az elemzők és befektetők figyelme a hosszú távú következményekre irányul, melyek alapjaiban formálhatják a következő évek gazdasági és geopolitikai viszonyait.
A Forbes Money Summit 2026 rendezvényén Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója és Rácz András, a Magyar Külügyi Intézet kutatási és tudományos ügyekért felelős vezérigazgató-helyettese osztották meg meglátásaikat ezekről a kulcsfontosságú konfliktusokról.
Az ukrajnai háború frontvonalai lényegében megmerevedtek, egyik fél sem tud érdemi előrelépést elérni. Gyurcsik Attila szerint az orosz győzelemhez még hosszú időre és rengeteg katonaélet feláldozására lenne szükség. Az orosz vezetésnek ezért hamarosan nehéz döntést kell hoznia: vagy újabb mozgósításba kezd, vagy a tél beköszöntével az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadások fokozásával próbálja rákényszeríteni Ukrajnát egy számára kedvezőtlen megállapodásra.
Rácz András előrejelzése szerint a konfliktus még legalább fél évig, de akár jövő nyárig is a jelenlegi intenzitással folytatódhat, és mindkét fél képes lehet másfél-két évig fenntartani a háborús erőfeszítéseket. Az orosz hadsereg március óta naponta átlagosan 15–20 százalékkal több embert veszít, mint amennyit toborozni tud. A szakértő felhívta a figyelmet a Fekete-tengeren zajló eseményekre, ahol orosz drónok már öt, mezőgazdasági termékeket szállító hajót támadtak meg, melyek közül kettő elsüllyedt. Emellett az oroszok szisztematikusan támadják az ukrán dunai kikötőkbe tartó hajókat is, feltehetően a gabonakereskedők elriasztása céljából. Ukrajna is támadja az orosz kikötőket, ami növeli annak kockázatát, hogy mindkét ország gabonája kiesik a világpiacról.
Az iráni konfliktus február 28-án kezdődött, amikor az Egyesült Államok és Izrael légicsapásokat indított Irán ellen, elsősorban annak katonai infrastruktúráját és nukleáris programját célozva. Az áprilisi tűzszünet nem hozott tartós rendezést, a felek azóta is hajtanak végre támadásokat. Az amerikai tengeri blokád és a Hormuzi-szoros hajóforgalmának korlátozása sújtja a nemzetközi kereskedelmet. Gyurcsik Attila szerint április óta egyfajta „hideg béke” alakult ki, ahol a felek továbbra is támadják egymás infrastruktúráját, de a konfliktus nem eszkalálódik.
Rácz András szerint az orosz stratégia egyértelmű: ha elegendő élelmiszer hiányzik a világpiacról, az éhínséget és növekvő inflációs nyomást okoz Európában. Ez a megközelítés a gabonakereskedelem zavarásával igyekszik gazdasági nyomást gyakorolni. Az orosz vezetés előtt két út áll: a konfliktus további eszkalálása Ukrajnával vagy a NATO-val szemben, illetve a háború tárgyalásos lezárása az ukránokkal. A hadiállapot kihirdetése egy másik lehetőség, melynek következtében Oroszország és a Nyugat között minden kapcsolat megszakadna, amit Rácz nem zár ki.
Az Egyesült Államok pénzügyi helyzete jelentősen befolyásolja az iráni konfliktus kezelését. Az ország államadóssága 2007 és 2025 között 9 ezer milliárd dollárról 40 ezer milliárd dollárra nőtt, és naponta átlagosan több mint 6 milliárd dollárral emelkedik. Gyurcsik Attila szerint az USA eladósodottsága miatt pénzügyileg nem engedhet meg magának még egy olyan háborút, mint amilyet korábban Irakban vagy Afganisztánban vívott. Ezért nem tartja valószínűnek, hogy az amerikaiak szárazföldi inváziót indítanának Irán ellen, de a blokádok és az infrastruktúra elleni támadások folytatódhatnak.
Gyurcsik Attila hangsúlyozta, hogy a következő évek gazdasági kilátásait nagyban meghatározza majd a háború vége. Egy tartósnak és megbízhatónak tűnő békemegállapodás hiánya komoly hátrányt jelenthet Ukrajna számára, mivel a befektetők bizonytalansága visszafoghatja a beruházásokat. Rácz András szerint Oroszország sem lesz vonzó befektetési célpont a háború után, és az Európával korábban elsősorban a fosszilis energiahordozók kereskedelmére épülő gazdasági kapcsolatai sem állnak majd helyre. Oroszország a vasfüggöny túloldalán marad, Ukrajna viszont az innensőn, és a szakértő nem számít arra, hogy életében ismét oroszbarát kormány kerülne hatalomra Ukrajnában.
A konfliktusok előrejelzését nehezíti, hogy a döntéshozók nem mindig cselekszenek racionálisan. Rácz András szerint a hibás döntéseket rendkívül nehéz előre jelezni, ide sorolva az iráni háborút is, amely szerinte világosan kidolgozott győzelmi terv nélkül indult el. Trump bizonyos szempontból „Európa legnagyobb jótevője”, mert ráébresztette az európai országokat arra, hogy nem függhetnek ennyire az Egyesült Államoktól. Ez hatalmas lehetőséget teremthet az európai beruházások és fejlesztések előtt, amelyeknek hosszabb távon kedvező gazdasági hatásai lehetnek.
Rácz András arra számít, hogy az iráni konfliktus viszonylag hamar lezárulhat valamilyen módon. Ami Európát illeti, bár manapság divatos a kontinens hanyatlásáról beszélni, Rácz szerint „a politikai akarat születőben van”, és Európa még mindig a világ egyik legnagyobb gazdasági erejét képviseli. Ez a felismerés és az önállóságra való törekvés új lendületet adhat a kontinens fejlődésének.
A globális élelmiszerpiac stabilitása és az inflációs nyomás kezelése továbbra is kulcsfontosságú feladat marad a nemzetközi közösség számára, miközben a geopolitikai átrendeződések hosszú távú hatásai még csak most kezdenek kibontakozni. A háborúk és konfliktusok kimenetele alapjaiban befolyásolja a befektetési környezetet és a nemzetközi kereskedelmet, új kihívások elé állítva a világ vezetőit.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása